A Sziriza győzelme nem csak pár befektetőt tett idegessé, a görög választók sem csak tapsikolnak örömükben. Hírek szerint újraindult a betétmenekítés, ami amúgy is a görög gazdaság egyik fő problémája volt a válságban.
Görögország bajait sokan, főleg a görögök, a rájuk kényszerített megszorítások számlájára írják, jóllehet, a költségvetési egyenleg javulása és a konjunktúra között, mint egyszer már írtam róla, nincs egyértelmű összefüggés. Viszont komolyan odaver a konjunktúrának, ha a bankrendszerrel van gáz, például akkor, ha a lakosság elkezdi kivonni a betéteit a bankrendszerből. A betét ugyanis a hitelezés egyik (bár nem egyetlen) forrása, és ha nincs betét, nincs hitel sem, ha pedig nincs hitel, akkor a növekedésnek is annyi. Ráadásul a betétmenekítés – hitelösszehúzódás – dekonjunktúra – hitelállomány-romlás – banki tőkehelyzet-problémák – betétmenekítés kör szép visszacsatolássá válik, és nagyon óvatosan kell ilyenkor lavírozni a politikának, hogy megállítsa a kibontakozó betétesi pánikot. A Szirizának ez nem sikerült, sőt, a szunnyadó parázsra most még ráöntött pár hordó gázolajat, hagy égjen.
A hírek szerint ugyanis az idén 20 milliárd euró, azaz a december végi görög betétállomány 13%-a távozott a görög bankrendszerből (tényleges adatok még csak decemberig állnak rendelkezésre), ami nem túl sok jót jelent sem a gazdasági növekedés, sem a pénzügyi stabilitás számára. (Egy péntek reggeli rövid elemzési riport, ami hozzánk befutott, már napi 700 milliós akcelerációról szólt, de ez egyelőre inkább híresztelés, mint tény.)
A görög bankrendszerben nem ez az első betétmenekítés, 2010. és 2013. között a betétek 30%-a, mintegy 60 milliárd euró lépett meg, de ehhez képest a nem egészen kéthavi 20 milliárd igazi horror. (Az ábra utolsó adata decemberi, így nem mutatja a hivatalosan még nem publikált januári, illetve a valós idejű számokat.)
A görög bankok betétállománya
Az első betétmenekítési hullám nem csak abszolút, hanem relatív méreteket tekintve is jelentős volt. A válság előtt a bankrendszer mérlegfőösszegének kb. felét finanszírozta betétekből, ez 2012-re 35%-ra esett. (A klasszikus hitel-betét arányra csak 2008-tól találtam adatot, ami keveset mond a válság előtti helyzetről, a hitelállományi adatokban pedig valami strukturális törés van 2010-ben, így magam nem tudtam megbízható loan-to-deposit (LTD) idősort összerakni. A betét/mérlegfőösszeg nem azonos a LTD-vel, de a trendeket nagyjából jól mutatja.)
A betétállomány súlya a bankrendszer mérlegfőösszegének finanszírozásában
A 2012-től látható javulás nem azt mutatja, hogy több lett a betét, hanem hogy a bankrendszer kényszerűen próbált alkalmazkodni, jelentősen visszafogva a konjunktúrát is. Minden bizonnyal ez volt a mélyrecesszió egyik legfontosabb oka.
A görög bankok nem is állnak meg a lábukon, és az ECB-től szerzik meg a hiányzó finanszírozást. Egy ideig tudtak görög államkötvényeket repózni az ECB-vel, de ez a lehetőség most nem áll fenn. A bankok így az Emergency Liquidity Assistance nevű programmal szereznek jegybanki pénzt, de ezt az ECB igazából kedve szerint adagolja. A héten pl. a Bank of Greece 10 milliárd euró többletpénzt kért Frankfurtból, de csak 3,8 milliárdot kapott. Hogy miért pont ennyit, nem tudom, de az látszik, hogy az ECB igyekszik mindent megtenni azért, hogy a görög politika érezze, milyen az, amikor nem működik együtt az európai közösséggel, és egyedül marad.
Ha ilyen sebességgel haladnak a dolgok, Görögországnak nem sok ideje marad. A Szirizát éppen a görög választók hagyják cserben, amikor igyekeznek menteni a még menthetőt.
Forrás: Bloomberg
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
