A legmegbízhatóbb adatai erről a BIS-nek állnak rendelkezésre, onnan szedtem az adatot. Az ábra 19 feltörekvő országok nem-pénzügyi vállalati szektorának adósságát összegzi GDP-arányosan 2006. óta. Ez a mérték 2006. óta majdnem duplázódott, és igazi megugrás először a válság után, majd 2012-ben történt. A feltörekvő ország relatív ütésállósága által keltett optimista várakozások, valamint az ultra-alacsony kamatok odavezettek, hogy a hitelezés bizony megszaladt.
Egyes feltörekvő országok vállalati szektorának adóssága a GDP arányában
Ez a hitelösszeg egyébként Németországban a GDP 55 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 70, így a 100 százalék bizony nem kis szám. Ha ehhez hozzávesszük, hogy milyen rövid idő alatt nőtt ilyen nagyra, akkor annak a kockázatát is mérlegelni kell, hogy az agresszív hitelezési hullámban feltehetően a hitelnyújtás feltételei is lazábbak voltak, mint általában (különben nem áramlott volna ki ennyi hitel ilyen gyorsan), így a rossz hitelek hirtelen emelkedése a gazdasági növekedés visszaesésével szinte borítékolható.
A kilencvenes évek pénzügyi kríziseivel összevetve azt mindenképpen ki kell emelni, hogy akkor jellemzően külföldről felvett hitelek szaladtak el, ami egyben a bebukáskor devizakrízist is jelentett. Most nem ez a helyzet, a vállalati szektor eladósodása jobban támaszkodik belső forrásokra, bár a kreatív módon becsatornázott devizahitelekre is van példa.
Az viszont biztos, hogy akármilyen csatornán adósodnak el a vállalatok, a túl nagy tőkeáttétel dekonjunktúra esetén visszaüt, elmélyítve és időben elhúzva a visszaesést, vagy éppen a recessziót azzal, hogy először maga alá gyűri először a vállalati szektort, aztán a hitelt nyújtó bankrendszert, majd annak konszolidálása kapcsán a szuverént is.
Forrás: BIS, Bloomberg, Aegon
Az ábra ARS, BRL, CNY, CZK, HKD, HUF, INR, IDR, KRW, MYR, MXN, PLN, RBL, SAR, SGD, ZAR , THB, TRY illetve Görögország adósságait súlyozza össze.
