Magyarország mennyiségi konjunkturális mutatói részben az éledező európai növekedésnek, részben a hosszú ideig elhúzódó belföldi recesszióból való természetes kilábalásnak köszönhetően javulnak. Az idén is lesz értelmezhető gazdasági növekedés, kontroll alatt van a költségvetési hiány, és a pénzügyi stabilitásunk is javul. Ugyanakkor a minőségi mutatókban nem állunk túl jól.
Az, hogy egy országban milyen az életminőség, növekszik-e vagy éppen csökken a jólét alapvetően az intézményrendszertől függ. Az intézményrendszert a wikipedia elég jól definiálja, de tartalommal inkább ez az elemzés tölti meg. Akinek van ideje az ilyesmire, és esetleg túl jó a kedve, annak ajánlom, hogy olvassa el és helyezze el hazánkat abban a térben, amit az elemzés kifeszít.
Az intézményrendszer minősége nem olyan könnyen megfogható, mérhető, mint például az infláció vagy a növekedés, de vannak kísérletek arra, hogy az országokat összehasonlítsák ebből a szempontból is. Az egyik ilyen a Világbank Doing Business Survey-je, ami aszerint állítja sorba az országokat, hogy azok milyen intézményi és egyéb feltételeket biztosítanak arra, hogy ott vállalkozni lehessen. Ezen az átfogó listán 189 ország szerepel, aminek a fele olyan hely, ahol egy átlagos ember inkább nem is kavarna, tehát igazából az első százban elfoglalt helyezés mondja meg, hogy milyen ország is Magyarország.
Az évente kiadott lista módszertana idővel sokat változott, így igazából az elmúlt 5 év adatai összehasonlíthatók. Magyarország most a lista 58. helyén van, ami annak fényében, hogy öntudatos nemzetként nem az utolsó 89. országgal szeretnénk versenyezni, maximum középmezőny. Ehhez az is tartozik, hogy a helyezésünk tendenciaszerűen romlik, ez pedig akkor, amikor külföldi (vagy éppen hazai!) vállalkozások ezeket a mnutatóka is figyelembe veszik, vehetik a telephelyválasztáskor, nem ad okot sok derűlátásra.
Magyarország helye a Doing Business Survey országai közt
Nem ez az egyetlen kísérlet a lehetőleg objektív kvalitatív vizsgálatra persze. Ilyen a Világgazdasági Fórum versenyképességi listája is, ami sok szempontból összecseng az üzleti környezetet minősítő felméréssel.
Magyarország helye a világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában
Itt megint csak azt mondhatjuk, hogy inkább 100 ország között szeretnénk versenyezni, így a 60. hely nem túl fényes. Különösen nem az, ha a versenyképességi változók közül kifejezetten az intézményrendszert minősítő alindexre fókuszálunk. A 83. helyünk nagyjából megmutatja, miért tartunk ott, ahol tartunk. (A sorrendiség összehasonlíthatósága kedvéért a három grafikon léptéke azonos.)
Magyarország helye a világgazdasági Fórum versenyképességi felmérésének „intézményrendszer” alindex szerint
Az intézményrendszerről fent idézet tanulmány szerzője, Acemoglu írt egy könyvet is ebben a témában a sokat mondó Why Nations Fail címmel. Még mielőtt valaki túl sok következtetést vonna le ebből másokat illetően, elmondanám, hogy elsősorban nekünk van tennivalónk azért, hogy ne legyünk failed country, failed state, vagy akár failed nation.
Forrás: Bloomberg, WEF, World Bank Group
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
