Az elmúlt három év a feltörekvő piacok kálváriáját hozta: devizáik és részvénypiacaik változó mértékben rogytak meg saját súlyuk alatt. Voltak persze különbségek köztük, de az országcsoport két fontos eszközosztálya minden képzeletet felülmúló eséseket szenvedett, egészen az idei évig.
A visszaesésben a folyó fizetési mérleg-pozíciók romlása játszotta a legfontosabb szerepet: a kombinált folyó fizetési mérleg-többlet a 2007-es 5 százalékos GDP-arányos mértékről 2014-re nullára ment le. Ez értelemszerűen nyomást helyezett a devizákra, a devizatartalékok növekedése pedig csökkenésbe váltott. Azt, hogy a folyó mérleg volt a tőkepiaci stressz meghatározók faktora, jól mutatja, hogy az igazán vérzivataros időben Közép-Európa, mely korábban az ilyen periódusokat mindig megszívta, jól állta a sarat. A visegrádi országok és Románia külső egyensúlya a válság óta a korábbi sztár országokkal ellentétben javult, a devizák pedig relatíve stabilak maradtak.
A folyamat most talán megfordulni látszik. Az 5 százalékos többlet messze van, de a helyzet legalább javul, és nem romlik. Azt nem árt tudni, hogy az 5 százalék egyébként néhány nagyobb országnak (Kínának, Oroszországnak és Malajziának) volt köszönhető. Az alábbi ábrán a világoskék vonal az általunk figyelt feltörekvő országok folyó fizetési mérlegéből számolt súlyozatlan átlagot mutatja, szemben a sötétkék vonallal, ami a folyó mérleg-egyenlegek dollárösszegét hasonlítja az országok összeadott GDP-jéhez képest. (Ez így valójában egy GDP-vel súlyozott átlagot jelent.) Ebből látszik, hogy folyó mérleg-ciklusok korábban is voltak, és egyedi ország-szinten kifejezetten jó a helyzet, mint ahogy azt is, hogy a válság előtti nagy külső egyensúlyi konjunktúra pár országnak volt köszönhető, a többség (pl. Magyarország is) inkább rossz iránya ment.
Feltörekvő országok folyó fizetési mérleg egyenlege*
A külső egyenleg romlása természetesen a devizatartalékok alakulásában is meglátszott. Az idézett* országok összes tartaléka 15 év alatt több mint kilencszeresére nőtt, ami azért is fontos, mert a devizatartalékok keringetése a világ pénzügyi rendszerében önmagában is egy likviditási forrás. Amikor a tartalékok csökkentek, azzal a globális szabad pénzmennyiség is visszaesett, kisebb likviditási krízis okozva néhány pénzpiacon. A tartalékokat ugyan nem mindenféle szutyadék vállalati kötvénybe fektetik, de a tovagyűrűző hatások, az adósságpapírok pénzügyi rendszerben betöltött szerepe miatt a csökkenés sok pénzpiaci szegmensben okozott nem várt rezonanciát. A globális likviditással kapcsolatban egyébként sok tévhit kering a fejekben, például hogy a kvantitatív lazítás, vagy annak hiánya azonnali és egyértelmű hatást okoz a világpénzpiacain, miközben vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is.
Feltörekvő országok devizatartalékai
Attól, hogy a folyó egyenlegek javulnak, még nem kell hanyatt esni. Vannak ugyan biztató jelek azt illetően, hogy a konjunktúra ismét erőre kap, de a feltörekvő országok exportja egyelőre egy helyben topog. Lehet, hogy ez négy-öt hónap múlva nem így lesz, de egyelőre csak az exportvolumenek stagnálását látjuk. Akkor lesz minden igazán bika, ha végre egészséges exportnövekedést látunk. Addig viszont csak azt tudjuk mondani, hogy tökjó, hogy nem romlik tovább.
Feltörekvő országok exportvolumene
Forrás: CPB, IMF, Bloomberg
* Az általunk figyelt országok: HUF, PLN, RON, CZK, TRY, RUB, CNY, IDR, INR, TWD, THB, MYR, KRW, BRL, COP, CLP, MXN, ZAR
