Ha nem a napi ármozgásokra koncentrálunk, akkor annak ellenére, hogy új csúcson van az S&P500 (ami önmagában persze szép) a részvénypiacok jó része inkább sávozik, a feltörekvő piacok például három éve. Meddig tart és merre fogunk kitörni?
Ezt a két kérdést persze nem fogom most megválaszolni, bár gyanúm van rá, hogy hogyan változik a trend. Annyit érdemes tudni, hogy Amerikában 2011. óta nem volt komolyabb korrekció, így egy 20-25%-os esést sem kellene tragédiaként megélni. Ugyanakkor egy igazán erős piac oldalazással is tud konszolidálódni, tehát nem törvényszerű az sem, hogy a további emelkedéshez kellene a korrekció által biztosított friss levegő. A feltörekvő piacok esetében az is gyanús, hogy az nagy volatilitással párosuló lehangoló teljesítmény mellett igazán esni sem tudtak, pedig volt rá három évük.
Érdemes kicsit hátrébb lépni, és mondjuk havi bontásban nézni az árakat, hogy lássuk az igazi trendet. Ami ugyanis havi bontásban nem látszik, az nincs is. A konjunktúrára és a vállalati cash flow-helyzetre érzékenyebb Russel 2000 indexet hoztam most, ami nagyjából az 1100-1200 közti sávban szédeleg egész évben. Valószínűleg az innen történő ki- vagy letörés adja meg majd a teljes részvény piac következő igazi irányát. Azt érdemes megjegyezni, hogy Japánban, ami most a kevés markáns arcot mutató piacok egyike, havi bontásban felfele menő trend látszik.
Forrás: Bloomberg
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.