A legfigyelemreméltóbb fejlemény az, hogy annak ellenére, hogy az amerikai elnökválasztást követően alapvetően kell átgondolni az amerikai jegybank lehetséges kamatpolitikáját, és mivel a világ legfontosabb jegybankjáról van szó, a kötvénypiacok lehetséges irányát áis ltalában, Európában van olyan piac, ami ennek fittyet hányva az elmúlt öt évet folytatja tovább. Ez a szegmens a rövid lejáratú német kötvények piaca, ahol kamatok semmitől sem zavartatva új és új mélypontokat csinálnak. A kétéves hozam most -0,73 százalék, jóval alacsonyabb, mint az EKB irányadó kamatlábai.
A kétéves német államkötvényhozam heti bontásban az elmúlt öt évben
Történik mindez úgy, hogy a hosszabb lejáratokon a német államkötvényhozamok is emelkednek, tehát nem egy általános német piaci dologról, hanem speciális ügyről van szó. A rövid lejáratú, igen jó hitelbesorolású államkötvények a bankok egymás közti hitelezésében fedezetként szolgálnak, és az, hogy a német papírnak ilyen irgalmatlanul alacsony a hozama arra utal, hogy ez a típusú eszköz gyakorlatilag hiánycikknek számít.
Nem így van ez az olasz papírok esetén, ahol a némettel ellentétben a hozamok pár hete felfele mennek. Ez arra utal, hogy itt a kereslet soványabb, mint a német papír esetében, sőt, az olasz papírok vonzereje, akár mint megbízható, érték- és ütésálló fedezeti eszköz, igencsak visszaesett.
A kétéves német és olasz államkötvényhozam heti bontásban az elmúlt három évben
Ha az olasz népszavazás esetleg nem hozza a Matteo Renzi által kívánt eredményt, és a miniszterelnök kormányostul tényleg lemond, még nem jelenti azt, hogy az olasz bankrendszer és vele együtt az olasz költségvetés fejre is áll. De az elmúlt évek olasz mértékek szerinti relatív parlamenti stabilitása felborul, új választások lesznek, melynek következményei között szélsőséges esetben az euró-övezetből való kilépés fontolgatása is lehetséges. Nem csoda, ha az óvatosabb szereplők az olasz kötvények értékállóságát már nem veszik készpénznek és inkább német papírokat választanak a fenti célokra. Más értelme ugyanis nincs annak, hogy valaki pozitív infláció esetén mínusz háromnegyed százalékos hozamot ígérő instrumentumot vadászik magának. Az Eurózóna stressze tehát kis mértékben ugyan, de megint megjelent a rendszerben.
Forrás: Bloomberg
