Kína pénteken kamatot csökkentett, két év óta először. A kínai gazdaságpolitikai vezetés igen nehéz helyzetben van, mivel a gazdaság egyszerre mutatja a fennálló túlfűtöttség és az erőteljes lassulás jegyeit is. Úgy tűnik, növekedési profilja változófélben van, ami a nyersanyagpiacokon a legszembetűnőbb.
A sztori lényege, hogy a vasérc ára egy év alatt keresleti és kínálati tényezők együttes hatására a felére esett. Ez következett részben a globális termelés felfutásából, részben a kínai kereslet várthoz képesti elmaradásából.
A kínai benchmark vasérc ára
Szinte pontban két évvel ezelőtt volt már ilyen helyzet, a beruházási aktivitás némileg lassult, és akkor az acélgyártók abban bíztak, hogy egy újonnan jött kínai gazdaságélénkítő intézkedéscsomag majd a piac alányúl és így indirekt segítséget nyújt a bányatársaságoknak, mely közül párnak a visszaeső kereslet komoly cash flow-problémákat okozott. Nos, ez így is lett, ami azonban furcsa módon inkább súlyosbította a kitermelők helyzetét, mivel abban a hitben ringatott mindenkit, hogy a piacot a kínai gazdaságpolitika permanens lazításokon keresztül képes és hajlamos is lesz folyamatosan szubvencionálni. 2012-ben az volt az általános vélemény, hogy a kínai acélipar, és ezzel együtt a vasércigény 2030-ig (!!!) növekedni fog, és a tapasztalt áresés csak rövid korrekció volt.
Mostanra viszont a kínai acéltermelés dinamikája erősen csökkent, sőt kilaposodni látszik.
A kínai acéltermelés éves növekedése
A mögöttes egyik ok a részben szándékosan csillapított, részben magától lassuló kínai ingatlanpiaci és beruházási konjunktúra, viszont közben a globális termelés is az egekbe szállt.
A tengeren szállított vasérc mennyisége negyedévente
Ennek következményeként a vasérctermelők csupasz testtel (hadd ne mondjam másképp…) állnak a piacon. Ahogy a Bloomberg idézi: „As miners we are price takers, and effectively there is little we can do to substantially influence the price we are paid,” Anthony Kiernan, chairman of Perth, Australia-based BC Iron Ltd., told shareholders at the annual general meeting yesterday. Persze van kötelező optimizmus is: „We believe the iron ore price will improve as China and other customers in different markets continue with infrastructure development and general economic growth.”
A bányákat válogatás nélkül adják.
Rio Tinto
BHP Billiton
Nincs jobb sorsa a brazil Valének sem, amelyik még külön, az ún. Capesize méretet is meghaladó méretű hajókból álló flotta építésébe is fogott, hogy az olcsóbb szállítási költséggel exportáló ausztrál bányákkal versenyezni tudjon a kínai piacon.
Vale SA
Az igazi szívóágon persze a rosszabb költségstruktúrával működő kitermelők vannak. 2012. őszének a története az volt, hogy az ausztrál Fortescue Metals Group vajon fejre áll-e, de végül is egy pár fejlesztési projekt kistopolásával, valamint az újabb kínai lazítás által adott implicit szubvencióval sikerült talpon maradniuk. Most azután új mélypontot csináltak.
Fortescue Metals Group
És akkor itt van az idézett BC Iron, illetve egy másik marginal producer, a Mount Gibson Iron Ore. Egyelőre elég rosszul áll a szénájuk.
BC Iron
Mount Gibson Iron Ore
A nyersanyagelemzők hirtelen nagyon pesszimisták lettek a vasércre, van, aki 50 dolláros árat vár 2015-re. Nem biztos, hogy a kisebb, kevésbé diverzifikált bányacégek ezt ki tudják gazdálkodni, mint ahogy az sem világos, a Vale hogyan bírja majd az esetleg kihasználatlan, és jelentős anyagi terheket jelentő Valemax flottáját finanszírozni.
És persze minden más eszköz szempontjából is érdekes, hogy lesz-e kínai lassulás, és ha lesz, hogyan megy végbe. A mi szempontunkból ez a szelektív, nagyjából kézben tartott gőzkiengedés a legjobb, mert ez csak azokat a piacokat veri oda, amelyek túlzottan függnek az eszement kínai konjunktúrától, a tőkepiacok többi nem direktben kínai kötődésű, illetve a kínai gazdaság kevésbé túlfeszített szegmenseihez kötött részeit nagyjából békén hagyja. Aztán persze meglátjuk, mennyire menedzselhető a kínai lassulás, illetve mennyire akarják ténylegesen a jövőben is úgy menedzselni, ahogy most látszik.
Forrás: Bloomberg
