A válság óta konzisztens folyamat az európai bankrendszer összehúzódása, és az ebből adódó növekedési szembeszél. Ebben lehet némi változást látni, ami halvány optimizmusra adhat okot az európai konjunktúrát illetően.
Az Eurózóna bankrendszere által nyújtott hitelek nagysága 10 alatt nagyjából duplázódott, nem kis mértékben hozzájárulva a 2009-re kialakult általános adósságválsághoz. A bankrendszer későbbi korrekciója tehát magától értődő volt, a túl agresszív hitelezés felborította a bankok egyensúlyát is. A bankok olyanok lettek, mint a hajók, amelyek túl nagy vitorlát húztak fel úgy, hogy közben a stabilizáló tőkesúlyt (saját tőkét) nem növelték meg ennek megfelelően.
A természetes vitorlacsökkentésre ráerősített az európai bankszabályozás is, ami a bankok önszántából adódó korrekcióján felül is többletkövetelményeket szabott meg a pénzügyi egyensúly visszaállítása céljából. A folyamat sok kritikát kapott, mondván, a prociklikus szabályozás elmélyíti a recessziót, amiben biztos volt is igazság. Ugyanakkor a bankrendszer majdnem maga alá temette a teljes kontinenst, nem csoda, hogy a szabályozó az esélyét is el akarta kerülni, hogy ez az ő életében még egyszer előfordul. És megmondom őszintén, én sem bánom, hogy a hitelezési tevékenységből adódó morális és egyéb kockázatokat a rendszer jobban igyekszik kontrollálni.
Az eredmény az lett, hogy az Euróövezet bankjai 2009. óta folyamatosan szigorítottak a hitelezési feltételeken, mint ezt az EKB ún. hitelezési felmérései alapján készített ábra is tanúsítja. Ez a diagram azt mutatja, hogy a bankok hány százaléka szigorít a hitelhez jutási feltételeken negyedévről negyedévre. Ha a pl. bankok 25%-a keményebb feltételekhez köti a hitelnyújtást, mint a megelőző három hónapban, 20%-uk pedig lazábbakhoz, akkor nettó 5% a szigorító bankok aránya. Most úgy tűnik, a folyamat megfordul, és a nyári felmérés szerint több bank lazít, mint szigorít. Egy fecske ugye nem csinál nyarat, de ez mindenképpen jó jel.
A hitelezési feltételek szigorítását tervező bankok aránya az Eurózónában
Európa vállalati szektorára rá is fér, hogy a bankok ne görcsöljenek annyit, mivel 2009. óta folyamatosan, vigasztalhatatlanul csökken a kihelyezett hitelek állománya. Ez persze nem csak hitelkínálati, hanem hitelkeresleti okokra is visszavezethető, de az biztos nem árt, ha egyébként a bankok ismét készek a hitelezés expanziójára.
Az Eurózóna bankjai által nyújtott vállalati hitelek állománya mrd euróban
Forrás: Bloomberg
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
