„Okos ember a más kárán tanul” – cseng az ismert közmondás. Ezt pénzügyei tervezésekor is érdemes megfogadni, hiszen így számos kellemetlen tapasztalattól megóvhatja önmagát. Ugyanakkor nem csupán mások hibáiból, hanem egyesek sikereiből is rengeteget tanulhat egy szemfüles befektető.
A mai bejegyzésben 4 olyan befektetőt mutatunk be , akikre a kisbefektetőktől az alapkezelő menedzserekig bárki példaként tekinthet. Pénzügyekért szívből rajongó tőzsdeguruk ők, akiknek a munkásságát nem lehet figyelmen kívül hagynia, ha a jövőben sikeresen szeretné kezelni a befektetéseit.. A bejegyzés végén pedig – mintegy negatív példaként – felelevenítünk egy nagyon tanulságos történetet is.
Benjamin Graham (1894-1976)
A 20. század egyik legnagyobb befektetési gondolkodója, aki a New York-i Columbia Egyetem professzoraként aktív tőzsdei befektető is volt. Graham az értékszemléletű befektetés ősatyja, aki a kereskedés során a tőzsdei árfolyamok vizsgálata helyett, a vállalatok valódi (belső) értékére helyezte a hangsúlyt. 1949-ben megjelent könyvére, ami hazánkban az „Az Intelligens befektető” címet kapta, máig Bibliaként tekintenek a pénzügyi szakemberek.
Graham ezen kívül kiemelkedő szerepet játszott a Chartered Financial Analyst© (CFA) képzés életre hívásában is, ami az alapkezelő szakemberek körében napjainkban az egyik legelismertebb szakmai képzésnek számít.
Ezt érdemes tőle megfogadni: Graham a megbízható vállalatok esetében az árfolyamesésekre lehetőségként tekintett, ahol a részvényekhez akciós áron lehet hozzájutni. A „Nagy Gazdasági Válság” (1929-33) után alapított befektetési vállalata ennek köszönhetően 1500%-os (!) profitot hozott a befektetőknek 20 év alatt – az adók és költségek levonása után. Elmélete máig megállja a helyét, amennyiben megbízható alapkezelőtől vásárol, jó minőségű portfólió elemeket tartalmazó befektetési alapot.
Philip A. Fisher (1907-2004)
A növekedési részvények mellett érvelő elmélet egyik úttörő alakja, akit legtöbben Kenneth Fisher befektetési szakember és bestseller író édesapjaként ismernek. Phil Fisher valószínűleg a világ egyik legprecízebb elemzője volt, aki tapasztalatait később 15 pontban foglalta össze. Ezeket és további meglátásait a „Közönséges részvények – Rendkívüli profitok” című könyvében tárta a közönség elé. A könyv sikerének köszönhetően egy csapásra elismert szakértővé vált.
Ezt érdemes tőle megfogadni: Fisher gyakorlatilag fittyet hányt a hagyományos tőzsdei elemzésekre és minden esetben a vállalat működésére helyezte a hangsúlyt: Innovatív termékekre, értékesítési lehetőségekre, kutatás-fejlesztésre, megbízható és elkötelezett vállalatvezetésre, sőt olykor a „mendemondákra” – ahogyan ő nevezte a pletykákat. Ha mindezt megtalálta egy vállalatban, akkor akár extrém hosszú távon is képes volt tartani a pozícióját.
Warren Buffett (1930-)
A világ legeredményesebb befektetője és minden idők egyik leggazdagabb embere. Példaképeinek Benjamin Grahamet ás Phil Fishert tekinti, akiknek szellemi örökségét az évtizedek alatt továbbfejlesztette és számos saját gondolattal kiegészítette. Vállalatbirodalmához olyan befektetések tartoznak, mint a Coca-Cola vagy éppen a Gillette.
Ezt érdemes tőle megfogadni: Tucatnyi frappáns és tanulságos idézet származik a tollából. Legfontosabb tanácsa mégis a fókuszált befektetés elméletének megalkotása, amiben arra hívja fel a figyelmet, hogy nem érdemes túldiverzifikálni a portfóliónkat, mert az átláthatatlanná válik.
André Kostolany (1906-1999)
Magyar származású újságíró, publicista és a világ egyik legzseniálisabb spekulánsa, aki mindig örömmel osztotta meg az érdeklődőkkel tőzsdei tapasztalatait. 13 könyve jelent meg amit számos országban, együttesen több millió példányban adtak ki.. (Némelyikhez már alig lehet hozzájutni.) Legfrappánsabb műve talán a „Több, mint pénz és mohó vágy” c. könyv, amiben életének legérdekesebb történeteit osztja meg az olvasókkal.
Ezt érdemes tőle megfogadni: Véleménye szerint jó eséllyel fülelhetők le a csalók és a szemfényvesztők, akik évszázadok óta ugyanazzal a módszerrel csapják be áldozataikat. Mesés hozamokkal és hihetetlennek tűnő ígéretekkel tévesztik meg a jóhiszemű embereket,azok mohóságára alapozva. Érdemes tehát mindig a józan eszére hallgatnia – vélte André Kostolany.
Jordan Belfort (1962-)
A hírhedt Stratton Oakmont Inc. ügyvezető igazgatója, akiről már életében film készült. „A Wall Street farkasa” Leonardo Di Caprio zseniális alakításának köszönhetően szinte megszeretteti Belfort karakterét. A valóság azonban sokkal kiábrándítóbb: Belfort egy hidegvérű csaló volt, aki tisztességtelen eszközökkel és hazugságokkal tízezrek nyugdíjmegtakarítását, valamint befektetését tette semmivé vagy élte fel. A becsapott ügyfeleknek pedig máig hiányzik korábbi vagyonuk.
Ezt érdemes a történetből megtanulni: Belfort saját mohóságukkal vakította el az ügyfelei éleslátását. Gazdagságot ígért nekik, miközben luxuséletét éppen az ügyfeleitől besöpört, irreálisan magas jutalékokból finanszírozta. Ő testesíti meg talán leginkább azt a fajta szemfényvesztő-csalót, aki ellen André Kostolany számtalanszor felhívta a figyelmet. A tanulság pedig: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor nem igaz.
