A következő évek-évtizedek egyik fontos trendje lehet világszerte az elektromos autózás terjedése. Az előrejelzések komoly felfutással számolnak a piacon. Ezt több dolog is támogatja, egyrészt keresleti oldalról, másrészt a szabályozók részéről.
Az elektromos hajtású járművek elsődleges felvevőpiaca jelenleg Európa, és ez a következő években is így marad. Jelenleg globálisan 3,8 százalékos az elektromos járművek részaránya – a magasabb, 10 százalékos európai érték a becslések szerint 2021-ben akár 16 százalékra is emelkedhet.
A piac egyik fő hajtóerejét a szabályozói korlátozások és ösztönzők jelentik: egyre több uniós ország támogatja anyagilag is az elektromos járművek beszerzését. Sok országban a kedvezmény eléri a 20-30 százalékot is az autók árában, ami több ezer eurós ösztönzést jelent. Németországban például 3-5 ezer euróval lehet olcsóbb egy elektromos autó az állami támogatásnak köszönhetően. Emellett vannak országok, ahol adókedvezménnyel, a regisztrációs adó, vagy az ÁFA elengedésével ösztönzik az ilyen járművek vásárlását. A legtöbb országban ezek az intézkedések 2025-ig hatályban lesznek a jelenlegi tervek szerint. Európában a becslések szerint 2030-ban már több mint 7 millió elektromos járművet adhatnak el, és az összes autó 42 százaléka már alternatív hajtású lehet.
Elektromos autók Európán kívül
Kínában egyelőre arányaiban kisebb az állami támogatás, ennek ellenére szintén jelentős növekedés elé néz a piac: az új eladások arányában már közelít 10 százalékhoz az elektromos járművek részesedése. Ráadásul ott a másik oldalról hatna a kormányzat, a tervek szerint 2025-re 4 literben maximálnák az új autók fogyasztását száz kilométerenként, ez szintén az elektromos és hibrid járművek felé terelheti a gyártókat.
Az USA-ban egyelőre jóval kisebb a villamosítási láz, ott adókedvezménnyel számolhatnak a vásárlók, ugyanakkor a várakozások szerint a Biden-kormányzat ismét szigorít majd a környezetvédelmi szabályokon, ami élénkítheti a piacot.
Harc a piacokért
Európában a tavalyi első féléves eladások alapján a Renault vezeti a piacot, a Zoe modelljéből adtak el a legtöbbet, utána rögtön következik a Tesla Model 3, majd a Volkswagen e-Golf. Kínában a BYD mögött szintén a Tesla áll a piac második helyén, míg Amerikában egyértelműen letarolja a piacot Elon Musk cége.
Az elektromos járműveknél jelenleg a gyártási költségek 20-25 százaléka kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Ezek ára az utóbbi években jelentősen csökkent, de még mindig nem érte el azt a szintet, melynél a gyártási költség eléri a hagyományos járművekét – erre a becslések szerint 2023-ban kerülhet sor.
Az átállás kockázata
A felvázolt trendek tehát egyértelműek: a világ az elektromos autózás felé halad, várhatóan növekvő ütemben, és a piac ezt megfelelően jutalmazza is. Ehhez elég rápillantani az úttörő Tesla árfolyamára, amely tavaly mintegy megkilencszerezte értékét, de hasonló trend mutatkozott meg a hagyományos autógyártók közül az elektromos autózás iránt elkötelezett Volkswagen esetében is, mely törzsrészvényeinek idei teljesítménye megközelíti a 80%-ot. Az új technológia azonban nem jön ingyen, jelentős tőkét kell megmozgatniuk azoknak az autógyártóknak, amelyek versenyképesek szeretnének lenni a megújuló környezetben, hiszen az akkumulátorok megjelenésével alapjaiban kell újratervezni az autókat. Számos vállalat fejleszt például saját elektromos autó-platformot, melyre a későbbiekben költséghatékonyan építhető számos modell.
A beruházások relatív mértékét jól szemlélteti a Capex/Sales mutatószám, amely az értékesítés arányában mutatja meg a beruházásokat. Három „klasszikus” autógyártó esetében vizsgáltuk meg, hogyan alakultak a mutató értékei az elmúlt évtizedben, illetve mik a közeljövő trendjei.
A Volkswagen esetében a mutató 2010-2019 közötti értékeinek átlaga 5,62% volt, míg a 2021-es évre 7,9%, 2022-re pedig 6,8% az elemzők várakozása. A Daimler esetében az évtized átlaga 4% volt, szemben a 2021-re várt 5,4%-os, 2022-re pedig 5,3%-os értékkel. A kedvelt elektromos kisautó, a Zoe gyártója esetében a számok még inkább magukért beszélnek. A Renault évtizedes évi átlaga 4,4% volt, míg 2021-re már 7,6%-ot, illetve 2022-re 7%-ot várnak az elemzők. Fontos kiemelni, hogy a beruházások nem csak relatív, hanem abszolút értelemben is meredeken emelkednek. Az átállás tehát a károsanyag-kibocsátás csökkentésén túl a vállalatok eredményességét hosszabb távon is érintheti.
Az említett tények ismeretében felmerül a kérdés, hogy a beruházások megnövekedett összege mikor térülhet meg az elektromos autók piacán, ahol
- egyelőre a hagyományos autók előállítási költségei jelentősen alacsonyabbak, és ez várhatóan a következő 2-3 évben még így is marad
- az értékesítés darabszámai erősen köthetők az állami támogatások mértékéhez
- erős árverseny van a gyártók között annak érdekében, hogy ne csupán a prémium árkategóriában kínáljanak alternatívát a gyártók.
További kockázat, hogy a támogató kormányzati kiadások mértéke az elektromos autók térnyerésével szintén meredeken nőhet, így az végső soron közvetve vagy közvetlenül az adófizetői terhek növekedését is eredményezheti.
A felsorolt következmények az egyre szigorodó európai uniós flottaszintű kibocsátási kvótákon keresztül előbb-utóbb várhatóan minden autógyártót érinteni fognak, így a környezetünk élhetőbbé, zöldebbé tétele egyben az autóipar egészének reformációjához is vezethet.
Hogyan profitálhatunk a trendekből?
Az elektromos autózás terjedésével persze pénzt is lehet keresni, az Aegon Alapkezelő Megatrend alapja például részben ebbe a szektorba is fektet. Az alap portfóliómenedzserei elsősorban olyan vállalatokat preferálnak, amelyek mind a strukturális, mind a ciklikus növekedésből részesedni tudnak. A szektorhoz kapcsolódóan jelenleg az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok kitermelőiben, illetve a hagyományos autógyártókban látunk fantáziát.
