Tavaly könnyű volt jó hozamot elérni az ESG-típusú befektetésekkel, mivel komoly emelkedést láttunk a jó ESG minősítéssel rendelkező technológiai szektorokban. Most azonban a nyersanyagárak emelkedésével a szennyezőbb iparágak előtörését tapasztalhattuk, ezért ESG téren sokan elbizonytalanodtak. Nem kellene, hiszen 2021-ben is lehet jó befektetési lehetőségeket találni, ha valaki komolyan gondolja a tudatosságot – vélekedik az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere.
Egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a befektetési palettából az úgynevezett ESG-típusú befektetések, melyeknél tudatosan vállalják, hogy nem csak a hozamot, hanem pénzügyi kockázatokat is figyelembe vesznek. A betűszó a környezet (Environment), a társadalom (Society) és a cégvezetés (Governance) szavakból alakult ki, már ez is jelzi, milyen kockázati szempontokat veszünk figyelembe.
“2020-ban kiemelkedően jó éve volt ennek a befektetéstípusnak, hiszen szárnyalt a megújuló energia és a technológia szektor, így könnyű volt ezekkel pénzt keresni és hozzá még pozitív színben is feltűnni az ESG-elvek hangoztatásával. Most azonban elindult egy nyersanyag-szuperciklus, így sok nemzetközi nagybefektető nem teheti meg, hogy ne fektessen nyersanyagba, hiszen hozamot kell produkálniuk. Fontos lesz, hogy ezt az ellentmondást hogyan oldják majd fel” – véli Dr. Naffa Helena, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere és ESG szakértője. A jó hír, hogy az alapkezelők egy részének elbizonytalanodása és visszatáncolása mellett egyre több helyről hallani olyan megközelítést, hogy már nem csak a hozam maximálása az egyetlen cél, más szempontok is számítanak.
Változó befektetési politika
“Mi (Aegon Feltörekvő Piaci ESG Részvény Befektetési Alap esetében) alapvetően fundamentális alapon keresünk befektetéseket, ezzel párhuzamosan megvizsgáljuk az ESG-teljesítményt is. Ha a kettő között ellentmondás van, akkor keresünk másik alternatívát” – emeli ki Naffa Helena. Jó példa erre a közelmúltból a brazil piac, mely sokáig vonzónak tűnt a makrogazdasági kép alapján, viszont gyenge az ottani cégek ESG-mutatója, ezért inkább kerestek más hasonlóan vonzó befektetést.
A befektetői politikában egyébként többféle megközelítés létezik, vannak olyanok, akik eleve kizárnak bizonyos szektorokat, vállalatokat, melyek nem férnek bele egy ESG-alapba, azt transzparensen közzéteszik, mely iparágak tartoznak ide. Mások az úgynevezett “best-in-class” megközelítést követik, melynek lényege, hogy valamennyi iparágon belül igyekeznek a jobban teljesítő szereplőket kiválasztani. Ebben a folyamatban azt nézik, hogy az egyes cégeknek mekkora az ESG kockázati kitettsége, illetve miként kezelik ezeket a kockázatokat.
Várhatóan 2022-ben lép életbe egy friss uniós szabályozás az ESG-befektetésekről. Az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozói csomag részeként megjelenő rendelet megköveteli a befektetőktől, hogy ne csak a vállalat működése során keletkezett környezeti terhelést vegyék figyelembe, hanem a teljes értéklánc mentén térképezzék fel az adott cég ökolábnyomát, így vizsgálják a beszállítókat, illetve a termékek utóéletét is. Ezzel előtérbe kerülhet az újrahasznosítás, illetve teljes iparágak üzleti stratégiája alakulhat át, például tartósabb cikkeket állíthatnak elő és nagyobb figyelmet kaphat az üzemeltetés.
Itthon még gyerekcipőben járnak az ESG-befektetések, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ezek már mindennaposak. Ma is folyamatosan áramlik be a pénz ezekbe az alapokba, illetve vannak más ESG-benchmarkok is, melyek az egyes befektetések teljesítményének összevetésében segítenek.
