Az orosz-ukrán háború már önmagában komoly geopolitikai kockázatot jelent, közben nem szabad elfelejteni, hogy Kína ugrásra készen várja a fejleményeket. Régóta tudjuk. hogy az ázsiai országnak régóta komoly hatalmi ambíciói vannak – hangzott el az Aegon Alapkezelő konferenciáján.
Régóta lesben áll Kína
Az utóbbi évek részben az amerikai-kínai kereskedelmi háborúról szóltak a világgazdaságban, a Donald Trump vezette előző amerikai adminisztráció kapcsolata jelentősen megromlott az ázsiai országgal. A két nagyhatalom kölcsönösen büntetővámokkal sújtotta egymást. Mióta 2021. elején Joe Biden hivatalba lépett, ezek a kapcsolatok valamelyest konszolidálódtak, de jónak továbbra sem nevezhetők.
Nem újdonság tehát, hogy Kínának egyre komolyabb világhatalmi ambíciói vannak. Az ázsiai ország az utóbbi évtizedek ugrásszerű fejlődése után úgy érzi, hogy komolyabb szerepet kell kapnia, így például nyíltan az eddigi kereskedelmi szabályrendszer változtatására törekszik – mondta az Aegon Alapkezelő konferenciáján Salát Gergely Kína-szakértő.
Az elmúlt időszak kiugró kínai gazdasági növekedése után mára az ország GDP-je már megközelítette az Egyesült Államokét. A várakozások szerint 2038. körül meg is haladhatja a kínai nemzeti össztermék az amerikait. Salát Gergely szerint a nagyhatalmak jelenleg más fejlődési szakaszban vannak, saját érdekeiket igyekeznek gátlástalanul érvényesíteni. Vagyis akár logikus is lehetne, hogy a tizenöt éven belü várhatóan a világ legnagyobb gazdaságává váló Kína nagyobb szerepet követel magának a világgazdaság irányításában.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint a világkereskedelem átrajzolása mellett Kína komoly változásokat szeretne a világkormányzásban is, hogy így erősebben érvényesüljenek az érdekei.
Többek között a fenti törekvések hívták életre az Egy út, egy övezet (Belt and Road) kezdeményezést, aminek keretében Kína jelentős európai, afrikai és ázsiai infrastrukturális fejlesztéseket finanszíroz jellemzően hitel formájában. Salát Gergely szerint a program egyértelműen Európára van rászervezve, a kínai vezetés célja, hogy Európán kívül egy új hatalmi központot hozzanak létre keleten.
Szembenálló táborok kialakulása
Az amerikai-kínai szembenállásban persze szinte minden nagyhatalomnak el kell köteleződnie valamelyik oldalon. Így mostanra kialakulni látszik a két tábor a szembenálló nagyhatalmak körül, egyfajta új hidegháború formálódik. A csataterek pedig szinte mindenre kiterjednek, hiszen van ideológiai különbség, ami mellett a gazdaságban, a tudományban és technológiában, a hadseregben, a kibertérben és a nemzetközi szervezetek irányításában mutatkoznak meg az ellentétek – hangzott el az előadásban.
Azt egyelőre szinte lehetetlen megjósolni, ki nyeri majd meg ezt az új hidegháborút. Az sem látszik, mennyire lesz súlyos a konfliktus a következő években, több dolog is enyhítheti a feszültséget. Ilyen lehet a választópolgárok véleménye, illetve a vállalatok érdekei, a köztes államok esetleges vonakodása, az erő hiánya, illetve a belső problémák.
Nagyon óvatosnak kell lenni most
A fenti globális feszültséget csak tetézte az elmúlt két hónapban az orosz-ukrán háború, mivel az egy teljesen új geopolitikai feszültséget teremtett. Ez egyrészt a háttérbe szorította az amerikai-kínai ellentétet, másrészt viszont egy sor új kérdést is felvetett. Egyelőre nem látszik például, hogyan fog Kína reagálni a háborúra, elköteleződik-e bármelyik oldal mellett.
Salát Gergely a mostani forrongó helyzetben „racionális kivárást” javasol, hiszen jelenleg azt is nagyon nehéz megmondani, hogy fog kinézni a világ egy-két év múlva, nagyon nagyok a kockázatok.
