Recesszió, infláció, magas hozamkörnyezet – tisztára, mint a ’70-es években. Nehéz terep, de közel sem reménytelen: Soros György is akkoriban kereste első millióit. A nyereségre éhes befektetők asztalán az első fogás nyilván a kötvénypiac. Ám van két olyan részvénypiac és több nyersanyag is, ahonnan érdemes lehet majd csipegetni.
„10% körüli kamattal az államadósság finanszírozása hosszú távon túl drága, ezért a kormány is minden követ megmozgat majd a csökkentésére”
Vinice Mabansag a manilai Dr. Jose Fabella Memorial Hospitalban látta meg a napvilágot 2022. november 15-én, helyi idő szerint 1:29-kor. A Tondó városában született kislányt jelölte 2022. november 15-én az ENSZ szimbolikusan a 8 milliárdodik embernek a Földön. Mindössze 12 évbe telt, míg újabb egymilliárd emberrel gyarapodott a világ népessége, a 9 milliárdot az ENSZ becslései szerint 2037 körül, a 10 milliárdot pedig nagyjából 2058 körül érjük el.
Előétel: (bor), búza, békesség
Nekik pedig enniük kell. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az élelmiszer- és agrobiznisz lehet az egyik ágazat, amely átlagon felüli növekedéssel és így szép árfolyamnyereséggel kecsegtet. Rizs, búza, szója, kukorica – ezekből egyre többre lesz szükség, ráadásul egyre szeszélyesebb időjárási viszonyok között. Borítékolható a trendszerű áremelkedés.
Mindenki megnyugodhat: mindig lesz tehát olyan eszközosztály, amin pénzt lehet keresni, még ha nem is olyan könnyen, mint az elmúlt években.
A 2023-as év legmarkánsabb jellemzője a magas hozamkörnyezet, az 1970-es évekre hajazó magas infláció és a lassuló gazdaság. Nehéz terep, ám gondoljunk arra: a világ egyik legjobb befektetőjének tartott Soros György éppen akkoriban alapozta meg hírnevét.
Első fogás: állampapírok
Vagy figyeljünk Törökországra, ahol a mostanság 80%-os inflációt az isztambuli tőzsde 100%-os emelkedése kísérte. Azzal viszont meg kell barátkozni, hogy a korábbi évekhez képest aktívabb stratégiára lesz szükség a sikeres befektetéshez. Az év első felében a legjobban teljesítő eszközosztály a kötvény lehet.
Azon belül is az államkötvényekből érdemes vásárolni (erre jó lehetőség a VIG Fejlett piaci államkötvény és a nemrég átalakított Bondmaxx alap). Akár hazait is: a forint hozamszintje magasabb, mint a cseh vagy lengyel devizáé, a német állampapírokhoz képest túl magas a diszkont. Így a magyar hozamcsökkenés borítékolható. Szintén fontos érv, hogy 10% körüli kamattal az államadósság finanszírozása hosszú távon túl drága, ezért a kormány is minden követ megmozgat majd a csökkentésére.
Második fogás: vállalati kötvények
A csökkenő hozamszint pedig felértékeli a hosszabb lejáratú állampapírokat, amelyek ma nagyobb távon jelentős reálhozammal kecsegtetnek. Mivel a közelgő recesszió miatt valószínűleg senki sem tudja majd kénye-kedve szerint emelni az árakat, az egy-két évre bőven kétszámjegyű, vagy a 10-15-20 évre 8-9 százalék fölötti (a 2051-es lejáratú pedig 7,5%) éves forint hozam magasabb lesz, mint a 6% körülire becsült középtávú infláció.
Ahogy kifelé jövünk majd a recesszióból, az olyan vállalati kötvényekben is lesz fantázia, mint például az MVM 2027-ben lejáró eurós adósságpapírja. A kötvényeket eddig mindenki alulsúlyozta, de most a magasabb hozamok idején a jelentős tőkebeáramlás árfolyamnyereséget hozhat.
Desszert: tőzsde
Viszont a részvénypiacokra csak akkor lesz érdemes belépni, amikor a jegybankok már nem az infláció, hanem a recesszió miatt aggódnak, és ennek megfelelően cselekszenek is. Még nem értük el azt a fordulópontot, ahonnan egy új tőzsdei bikapiac elindulhatna, ám a 2023-as év tagadhatatlanul más lesz, mint a megelőző esztendő, amikor az emelkedő reálhozamok miatt láthattunk két számjegyű árfolyamesést. A 2023-ra várt recessziós időszakban az eredmény növekedés lehet a fő hajtóerő. Vagy éppen annak a hiánya: akad majd az új év során jó és hosszú távra szóló beszállási pont, de szinte biztosra mondhatjuk: ez nem a recesszió elején lesz.
Ki nyer ma?
Milyen szektorok vezetik majd a következő „bikapiacot”? Beszéljünk először arról, hogy melyek NEM! Az elmúlt 10 év megatrendjeinek, úgy tűnik, vége. A FANG vállalatok (Facebook, Amazon, Netflix, Google) tőzsdei értéke trillió dollárral csökkent (ez nagyjából a londoni tőzsde teljes piaci kapitalizációja), de ez sem jelenti azt, hogy az ilyen részvények olcsók lennének. Az elmúlt évtizedek támogató tényezői már nem állnak fenn, viszont az elmúlt évek sikernevei még mindig túlárazottak.
Fejlődő feljövők
Jól teljesíthetnek viszont a fejlődő piaci részvények. Az orosz háború és a talán túl szigorú kínai Covid-politika 2022-ben ugyan nyomást gyakorolt a tőzsdei kurzusokra, ám a kínai GDP-növekedés 2023-ban újra lendületet vehet (amint a konjunktúra indikátorának tekinthető réz is). Óriási megtakarítás halmozódott fel, amelynek megjelenése a sanghaji és hongkongi tőzsdén jelentős árfolyam-emelkedést hozhat – a ralit első körben a technológiai szektor vezetheti.
Fókuszban Közép-Európa
Jó befektetési célpontnak számítanak a közép-európai tőzsdék is (ezeket a VIG Közép-Európai Részvény Alap fedi le hatékonyan): az olajcégek és bankok rekordprofitot termelnek (habár az állami elvonás mértéke is kiugróan magas) , ugyanakkor a befektetői megítélésük indokolatlanul negatív. A fejlett piacokhoz képest 50%-os diszkont az árazásban akkor is túlzott, ha közelebb vagyunk a háborúhoz és nagyobb az energiakitettségünk is. A recesszió itt már be van árazva, a nagy külföldi befektetők az olcsó eszközöket látva visszajöhetnek, ami érdemi árfolyam-emelkedést vetít előre.
Az összeállításban szakértőként közreműködött az Aegon Alapkezelő részéről:
Bakos Ádám kötvény üzletágvezető
Kardos Zsolt szenior portfólió menedzser
Loncsák András befektetési igazgató
Pálfi György részvény üzletágvezető