– Szujó Tamás –
A globális gazdaság hosszabb távú, tartós lassulása, amely 2018-2019-ben sokszor szerepelt a gazdasági híroldalak címlapján, és amire az IMF és a Világbank is többször figyelmeztetett, mostanában kikerült a reflektorfényből. A Covid-járvány idején a fókusz a rövidtávra helyeződött: először mindenki a visszapattanás „alakjával” foglalkozott, majd az infláció normalizálódásával, a potenciális recesszió mélységével és persze a tökéletes tőzsdei beszállási ponttal – élve a feltételezéssel, hogy egy átmeneti esés után ismételten javulásnak indulnak a gazdasági mutatók és jön a következő “bikapiac”.
Pedig a hosszabb távú kilátások közel sem ennyire pozitívak. A háborús hatások, a beszállítói láncok átalakulása, elöregedő társadalom és nyomában a csökkenő munkaerő-állomány mind nyomást helyeznek a növekedésre. Felmerül a kérdés, hogy mi jelenthet mentőövet egy ilyen helyzetben? Ennek megválaszolására számos makroökonómiai modell létezik. Közös legtöbbjükben, hogy a munkaerő, a tőke és a technológia hármasára építenek. Ezek közül a fejlett gazdaságokban a munkaerő állományának növekedése már régóta nem motorja a növekedésnek: a népesség a legtöbb országban stagnál, a munkanélküliség rendkívül alacsony, a munkaórák számában is lefelé irányuló nyomást látunk. A tőke gazdasági növekedésre gyakorolt hatásánál már árnyaltabb a kép: egyes közgazdaságtani modellek azt tartják, hogy csak egyszeri löketet tud adni, míg mások szerint a növekedés ütemére is hatást gyakorolhat.
A jó hír, hogy a technológiai fejlődés nem véges, a rossz pedig, hogy nem lineáris.
A technológiai fejlettség pozitív hatásairól jóval kevesebb vita folyik. A tőkében gazdag és stagnáló népességű fejlett gazdaságokban csak ez lehet a növekedés motorja – de a fejlődő országokban is hasonlóan pozitív a hatás. Mai állás szerint úgy tűnik, hogy ami 15-20 évvel ezelőtt az internet volt, a következő években a mesterséges intelligencia lesz. Az ez utóbbit használó ChatGPT chatbot előretörésével az látszik, hogy a technológia szintúgy képes lehet kreatív, mint programozási feladatokat megoldani, de a mesterséges intelligencia jó eséllyel rúg labdába a rákkutatás vagy akár az ellátási láncok kérdésében is.
A gazdasági hatásokat már több tanácsadó cég is vizsgálta. Az Accenture globális IT-szolgáltató egy tanulmányában azt prognosztizálta, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése 2035-ig képes lehet majdnem megduplázni a fejlett gazdaságok növekedési ütemét, így az amerikai GDP átlagos gyarapodása akár évi 4,6 százalékos, míg a nyugat-európai 3-3,5 százalékos lehet. ( A 2021-es évet leszámítva az amerikai gazdaságban legutoljára 2005-ben láttunk 3% feletti növekedést). Hasonló következtetésekre jutott a McKinsey Global Institute is elemzésében: a mesterséges intelligencia még az implementálási költségek levonása után is képes lehet évente 1,2 százalékpontot hozzátenni a gazdaságok növekedési üteméhez és egyúttal hasonló mértékű termelékenység-bővülést is előidézhet, min a gőzgép 250 éve, vagy a robotika az 1990-es években.
Persze a területen rengeteg még a tisztázatlan kérdés. Gyakori félelem, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásában éllovas, már jelenleg is tőkeerős óriáscégek (vagy akár egész gazdaságok) indokolatlanul nagy előnyhöz juthatnak, tovább fokozva a világban már ma is meglévő egyensúlytalanságokat. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által közzétett 2019-es tanulmány szerint a szabadalmi bejelentések elsődleges benyújtása az esetek közel 86%-ában a Kína, USA, Japán, Dél-Korea négyes valamelyikében történik. Hasonló veszély, hogy a társadalmi rétegeket eltérő mértékben fogja érinteni a bevezetés. A McKinsey Global Institute azt találta, hogy a technológia térnyerésével az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végzők részesedése az összjövedelemből 33-ról akár 20 százalékra csökkenhet. A technológia sem működik még tökéletesen: aki kicsit több időt szán a ChatGPT próbálgatására, hamar észreveheti, hogy bizonyos feladatokat embereket megszégyenítő pontossággal és gyorsasággal végez el, másoknál viszont hihetetlenül elhasal, ez pedig nem segíti a belé vetett bizalmat. Annyi azonban biztos, hogy a következő évtizedben nem kell majd IT-szakújságokat olvasnunk ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia alakulását nyomon kövessük, egyre inkább mindennapi életünk része lesz.
