-Gyurkó Dániel-
Az elmúlt évek nagy befektetési sztárja volt az energia átalakuláshoz kapcsolódó szektor. Egymásután nyíltak meg a lehetőségek a különféle napelem cégek, szélenergia farmok, vagy éppen a hidrogénipar részvényeinek megvásárlására. Aztán tavaly kikerült ez a terület a fókuszból. Vajon azért, mert itt már nincsenek vonzó növekedési lehetőségek? Minden befektetés beérett?
Ha onnan nézzük, hogy a világ vezető hatalmai által meghatározott célokhoz közelebb kerültünk-e vagy sem, akkor sajnos azt kell mondanunk, hogy közel sem. Sőt, inkább távolodtunk tőlük. Az elmúlt két év széndioxid-emisszió csökkenését követően 2022-ben, a karbon lábnyomunk korábban soha nem látott méretűvé nőtt. A Föld azon térségeiben, ahol romlottak a számok összességében közel 500 megatonnával növekedett az emisszió a 2021-es mennyiséghez képest, amit csak az európai és kínai térségben bekövetkező javulás csökkentett valamelyest – a végső érték 321 megatonnányi plusz lett.
Globális szén-dioxid kibocsátás
A negatív meglepetésnek számos oka volt: például a kisebb atomerőművi termelés, az extrém időjárások miatti nagyobb klímahasználat, és a komolyabb fűtési igények is. A mérleg másik serpenyőjében pedig a tiszta energia kapacitások felfutása állt – ez jelentősen csökkentette az energiaelőállítással kapcsolatos karbonlábnyomot. A korábbi évekhez képest a „tiszta” energiaforrások közül a napelem kapacitások működése önmagában 230 megatonna CO2 elkerülését segítette elő, de a szélerőművek is hasonló mértékben segítettek a világnak (-235 megatonna).
Változás a szén-dioxid emisszióban
forrás: IEA
Azonban jól látható, hogy még ezek a folyamatok sem voltak elegendőek a kisebb szén-dioxid kibocsátáshoz. Márpedig utóbbi – főleg a Föld felmelegedése miatt – továbbra is fontos kormányzati cél az egész világon, ezért a jövőben várhatóan nemhogy csökkenni, hanem inkább növekedni fognak a szektorba érkező befektetések. Az egyik neves európai alapkezelő elemzése szerint az energia átalakulásba 2050-ig 115 trillió dollárt kellene fektetni, hogy elérjük a 2020-as párizsi globális klíma célokat. Ez az összeg három nagy elemből áll: a megújuló energiát termelő berendezések gyártásának felfuttasásából, az épületek és az ipar energiahatékonysági beruházásaiból, illetve az energia infrastruktúra fejlesztéséből. Ezek mindegyike egyben és külön-külön is igazi megatrendjei a következő évtizedeknek, (a megatrendeket ezzel és ezzel a befektetési alappal is meg lehet lovagolni) és a mostani eredmények láttán, még nagyon-nagyon sokáig azok is maradnak.
