- Kardos Zsolt –
A lelke mélyén mindenki szeretne némi extra nyereséget zsebre tenni, amire a tőzsde gyakran tűnik alkalmas terepnek a néha felugró, néha a mélybe hulló árfolyamaival. De hogyan kezdjünk bele? Az indulás sokszor nehéz, had adjunk egy kis indulótőkét hozzá.
Az egyik legfontosabb tanács, hogy ha kevéssel is, de igazi pénzzel játszunk. A másik pedig, hogy ne aggódjunk, ha vesztünk.
Ha valaki ugyanis nem veszít több-kevesebb rendszerességgel, akkor valószínűleg nem próbálkozott elégszer. Az igazi nagy kereskedők gyakran tévednek. Az is fontos, hogy alaposan elemezd ki a befektetési döntéseidet. Ha veszítettél, akkor tudd, hogy miért veszítettél. Az interneten szinte mindent megtalálni, a kevés kivétel egyike az olyan fórum, ahol az emberek a tévedéseket vitatják meg, ahol vállalják a veszteségeket. Ez nem meglepő: az emberi természet a pozitívumokra összpontosít és próbálja figyelmen kívül hagyni a negatívumokat. De aki igazán nagyszerű kereskedő akar lenni, annak a rossz befektetésekre és hibákra (is) kell összpontosítania ahelyett, hogy a szőnyeg alá söpörné a kellemetlen emlékeket.
A rossz befektetések, a pocsék részvény választás, a rossz időzítés és a többi hiba a kereskedési folyamat természetes velejárói. Elkerülhetetlenek, vagy ha mindenáron igyekszünk elkerülni őket, akkor valószínűleg sosem fogunk sok pénzt keresni a tőzsdén. Inkább fogadjuk meg a világ legjobbjának tartott kanadai hokis legenda, Wayne Gretzky szavait: az el nem lőtt lövések 100%-a elhibázott. Egy másik sport hasonlattal élve, nem a lövés átlag határozza meg a kereskedési sikert, hanem a nyereségek és veszteségek egymáshoz viszonyított aránya. Ha a veszteségeid kicsik, a nyereségeid pedig nagyok, nagyon sikeres lehetsz.
Soros György, a világ egyik legsikeresebb – magyar származású – spekulánsa ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem az a kérdés, hogy hányszor nyerünk, vagy hányszor veszítünk. Hanem az, hogy mekkorák a veszteségek, amikor veszítünk, és mekkorák a nyereségek, amikor nyerünk. Warren Buffett kicsit másképp: “Csak nagyon kevés dolgot kell jól csinálnod az életedben addig, amíg nem csinálsz túl sok mindent rosszul”. Ez nem jelenti azt, hogy Buffett kerüli a hibákat. Csak nagyon gyorsan beismeri a hibáit, és aztán azokra a dolgokra összpontosít, amit jól csinál. Buffett óriási (idén 113 milliárd dollárra becsült) vagyonát mindössze egy tucatnyi nagyszerű részvényből építette fel. Korán kiküszöbölte a hibákat, és nem hagyta, hogy azok elvegyék a jó befektetései kamatozó erejét.
Egy olyan gondolkodásmód kialakítása, amelyben az ember jelentősebb érzelmi trauma nélkül képes elviselni a veszteségeket, nagyszerű eredményekhez vezethet. Ha hajlandó vagy hibázni, és van terved a hibák gyors kijavítására, akkor jogosan próbálkozhatsz addig, amíg eredményt nem érsz el. Ha bízol a kereskedési módszertanodban, akkor előbb-utóbb győztes lehetsz. De ha attól félsz, hogy esetleg rosszul döntesz, akkor valószínűleg soha nem fogod megtalálni majd végül a nyerő befektetést. Bár mindig a lehető legjobb kockázatkezeléssel szeretnénk egy-egy befektetést megközelíteni, a lehetséges veszteségek miatt nem szabad a partvonal mellett maradni. Ha elfogadjuk az esetenkénti veszteségeket, és azt a kereskedés normális termékének tekintjük, nagyobb valószínűséggel lesz szerencsénk. Ha viszont attól félünk, hogy nem leszünk tökéletesek, lemondunk a magas kockázattal, de magas jutalommal is járó befektetésekről.
Jesse Livermore amerikai spekuláns, a “day trade” (napon belüli kereskedés) 150 éve született atyja, akit sokan a valaha volt egyik legjobb kereskedőnek tartanak (és volt az életében egy olyan pillanat, amikor a világ leggazdagabb emberének számított), egy olyan megközelítést alkalmazott, amelyet “próbavásárlásnak” nevezett. Ennek lényege, hogy egy érdekesnek tűnő részvényben kisebb pozíciót vett fel, majd a körülmények alakulása szerint eldöntötte, hogy agresszívebben foglalkozik-e vele vagy sem. Bármilyen stratégiát is folytatunk, a lényeg, hogy legyen pénzügyi érdekeltségünk, és ne aggódjunk, ha veszítünk.
Ha a tökéletes helyzetre vársz, lehet, hogy soha nem is kezdesz el kereskedni. Egy próbavásárlással megváltozik a dinamika. Még mindig lehet, hogy vesztes befektetés lesz, de másképp fogod megítélni a helyzetet, ha elfogadod azt a tényt, hogy tévedhetsz. Ha nincsenek rendszeres kis veszteségeid, akkor valószínűleg túl konzervatívan fektetsz be – vagy nem vagy elég fegyelmezett. Könnyen beleeshetsz abba a csapdába, hogy egy veszteshez ragaszkodsz, mert nem akarod elkönyvelni a veszteséget és beismerni, hogy az bizony hiba volt. Nagyon fegyelmezettnek és szisztematikusnak kell lenni a veszteségek felvállalásában. Persze könnyen kiderülhet, hogy a veszteség felvállalása is hiba volt, de azt is a kereskedési rutin részeként kell felfogni és így nagyobb lehetőség kínálkozik a nagy nyereségre. Ahogy a régi mondás tartja: “Nem nyerhetsz, ha nem játszol”.