Király-Kovács Mátyás, VIG Alapkezelő
Júniusi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatokon a Fed. A piac inkább arra volt kíváncsi, hogy milyen kamatpályát jeleznek előre a Fed jegybankárai. Ebben a tekintetben inkább csalódást keltő lehetett, hogy a márciusban jelzett háromszor 25 bázispontos (és a piac által árazott kétszer 25 bázispontos) kamatcsökkentés helyett júniusban már mindössze egyszer 25 bázispontos csökkentést jeleztek előre a Fed jegybankárai 2024-re. A 2025-ös kamatpályát és a hosszú távra előrejelzett kamatszintet is magasabbra emelte a Fed: 2025-re 3,9%-ról 4,1%-ra, hosszabb távon pedig 2,6%-ról 2,8%-ra:
A Fed által előrejelzett kamatszintek
A Fed által előrejelzett magasabb kamatszint nem rengette meg a piacokat, a befektetők továbbra is azt várják, hogy a jegybank következő lépése a lazítás lesz. Ezt a várakozást erősíti, hogy a Fed által figyelt gazdasági adatközlések erősítették a kamatcsökkentési várakozásokat: az infláció mérséklődést, a foglalkoztatási adatok pedig enyhe romlást mutattak. Ennek köszönhetően a befektetők idén továbbra is kétszer 25 bázispontost kamatvágást várnak a Fed által előrejelzett eggyel szemben.
A Fed üdvözlendőnek tartja a munkaerőpiaci feszesség lazulását, az infláció csökkenését azonban szeretné tartósnak látni a 2%-os jegybanki cél irányába. A Fed óvatossága indokoltnak tűnik, ha figyelembe vesszük az inflációs nyomás fennmaradását erősítő strukturális okokat:
- Laza költségvetés: az amerikai költségvetési hiány 2020-21-ben kétszámjegyűre emelkedett, azóta pedig minden évben 6% körül alakul, az államadósság szintje így már GDP arányosan 100% közelébe emelkedett. A laza költségvetés felfele mutató inflációs kockázatot jelent, a novemberi amerikai elnökválasztás pedig további kockázatot jelenthet, ha az új kormányzat tovább lazít a költségvetésen.
- Deglobalizáció és vámok: a covid óta tartó deglobalizáció és a közelmúltban – elsősorban az autóiparban – fokozódó vámtarifa emelések szintén komoly inflációs nyomást jelenthetnek a globális gazdaságra, Trump ismételt hatalomra kerülése pedig tovább fokozhatja a kereskedelmi háborút.
- Geopolitika: az orosz-ukrán és közel-keleti konfliktusok eszkalációja további nyomást jelenthet a nyersanyagok – elsősorban az olaj – árfolyamára.
A fentiek tényezőket figyelembe véve egyáltalán nem lenne meglepetés, ha idén már nem lazítana a Fed, hanem kivárásra játszana. A nagy jegybankok kivárása pedig azt a várakozást erősíti, hogy az MNB sem fog tudni tovább csökkenteni a kamatokon az év második felében.
Az infláció és egyéb gazdasági adatok mellett a Fed még egy fontos szempontot mérlegelhet a kamatcsökkentési ciklus megkezdése előtt, ez pedig a Pénzügyi Kondíciós Index.
Bloomberg Pénzügyi Kondíciós Index
A Bloomberg által számolt mutató a kamatszintek mellett a tőkepiacok teljesítményét is figyelembe veszi, ami azt jelenti, hogy a részvénypiac jó teljesítménye a vagyonhatás miatt eleve lazuló pénzügyi kondíciókat eredményez. A részvényekben megtakarítók ugyanis az árfolyamok emelkedésének köszönhetően vagyonosabbnak érzik magukat, így akár többet is költhetnek, hozzájárulva a növekedéshez és az inflációhoz. A mutató szerint jelenleg lazábbak a pénzügyi kondíciók az USA-ban, mint a kamatemelési ciklus megkezdése előtt 2022-ben, ez pedig egy újabb érv lehet a Fed részéről a kivárás mellett. A részvénypiacok tavalyi teljesítménye nem biztos, hogy idén megismétlődik, de jelenleg az NVIDIA vezetésével a Mesterséges Intelligencia gazdasági termelékenység-növelő hatását árazzák a részvénypiacok. Ha ez a tendencia folytatódik, az még lazább pénzügyi kondíciókat eredményezhet.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
