Király-Kovács Mátyás, VIG Alapkezelő
A piac értékítélete szerint rövid távon nem jelent kockázatot a francia választások eredménye, az eszközárak gyorsan korrigáltak a kezdeti ijedtség után, és a legrosszabb forgatókönyveket egyelőre kiárazták a befektetők.
A választásokat megelőzően legesélyesebbnek tartott Le Pen féle Nemzeti Tömörülés győzelmétől a jövőben esetlegesen felmerülő Frexit félelmek mellett a költségvetési hiány növekedése miatt tartottak a befektetők, a baloldali koalíció győzelme pedig a költségvetési hiány még nagyobb elszállásának kockázatát erősítette volna. A végül kisebb meglepetésre a legtöbb mandátumot szerző baloldali koalíció ugyanis a nyugdíjreform visszavonását és jelentős minimálbéremelést harangozott be, ami a Covid óta elszabadult francia költségvetési hiány további emelkedésének kockázatát hordozta magában.
A francia költségvetés helyzetével az EU sem elégedett, ezért a közelmúltban Franciaországgal és 6 másik tagországgal (köztük Magyarországgal) szemben túlzottdeficit-eljárás megindításáról határoztak. A francia költségvetés 2020 óta véti el a 3%-os GDP arányos hiánycélt, idén is 5% felett lehet a költségvetési deficit, amivel az államadósság GDP arányos szintje továbbra is 110% közelében stagnálna. Ez az EU-ban a harmadik legmagasabb érték Görögország 165%-os és Olaszország 140%-os GDP arányos adósságszintjét követően.
forrás: Bloomberg
Az államháztartási folyamatok alakulásával az S&P hitelminősítő intézet sem volt elégedett, májusban ugyanis leminősítették a francia adósság besorolást AA-ról AA mínusz-ra, stabil kilátások mellett. A költségvetési egyenleg további romlása pedig további leminősítések kockázatát erősítette volna.
forrás: Bloomberg
Jelen állás szerint a közel azonos mandátumot szerző három formáció, a baloldali koalíció, a Le Pen féle Nemzeti Tömörülés és a Macron féle Együtt nem tudott megállapodásra jutni a folytatásról, így továbbra is patthelyzet van. Macron elnök ügyvivő kormány felállítását javasolta, amelynek nem lenne törvényalkotási joga, illetve nem fogadhatna el költségvetési intézkedéseket, a francia gazdaság így robotpilóta-üzemmódba kerülne.
A megosztott parlament a piac számára tehát az egyik legkedvezőbb forgatókönyvet jelenti, mivel a legrosszabb forgatókönyvek egyelőre kiárazódtak, a francia eszközárak korrigáltak a korábbi esést követően. A francia CAC-40 tőzsdeindex mindössze 5%-kal van lejjebb az EP-választásokat megelőző szintjéhez képest, a francia 10 éves kötvényhozamfelár pedig 82 bázispontról 65 bázispontra csökkent, tehát a francia 10 éves államkötvény jelenleg 0,65 százalékponttal több hozamot fizet, mint a 10 éves futamidejű német állampapír.
forrás: Bloomberg
A jelenleginél nagyobb mértékű hozamkülönbözet a francia és a német állampapírok között utoljára az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek csúcsán 2011-2012-ben volt, amikor közel 200 bázispontra emelkedett a kötvényszpred. A jelenlegi helyzetet tehát a piaci árazások alapján ennél nagyságrendileg kevésbé kockázatosnak ítélik meg a befektetők. A politikai kockázat a megosztott parlament miatt az elkövetkező időszakban tartósan velünk maradhat, az extrém költségvetési kockázatok azonban kiárazódtak. Rövid távon a Párizsi Olimpia ugyan terheli a francia költségvetést, a túlzott deficit eljárásra adott válaszokra azonban még van idő, a problémák nagyobb részét egyelőre a szőnyeg alá lehet söpörni. Ha pedig a kötvényszpredek valami miatt ismét elszállnának, akkor a nap végén még mindig segíthet az Európai Központi Bank kötvényvásárlási mandátuma, az EKB azonban vélhetően csak akkor segítene, ha francia oldalról is látszik szándék a költségvetés fenntarthatóbb irányba való terelésére.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
