Sokan a “Kvant” jelzőt a “Milliárdok nyomában” című amerikai filmsorozatból ismerhetik, a dollármilliókkal zsonglőrködő, fiatal Taylor Mason a 3. évadban egész részleget épít a nemegyszer fura megjelenésű és habitusú fiatal zsenikből. Maga a kifejezés ugyanakkor sokkal prózaibb dolgot takar: a kvant alap algoritmusok alapján, kvantitatív módszerekkel választja ki mindenkori befektetéseit, ezt a módszert alkalmazza a VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alap is. Az Alap nevében azért szerepel “beta” kifejezés, mert az Alap befektetési jegyeinek megvásárlásával egy részvénypiaci kitettséget kap a befektető a futamidő nagyobbik részében. A tőzsdei szakzsargonban használt kifejezés egy adott részvény árfolyamának érzékenységét mutatja: azaz hogy annak hozama és kockázata hányszorosa a piaci átlagnak. Az Alap hozama tehát a részvénypiaccal van kapcsolatban, mégpedig nem is akármilyen formában: ez ugyanis egy “smart” (azaz okos) beta alap, amely olyan stratégiával rendelkezik, amivel ahhoz képest többlethozamot tud produkálni. Mégpedig úgy, hogy erről a hatalmas piacról speciális, kvantitatív eljárásokkal olyan részvényeket szűrünk ki, amelyek várhatóan átlag fölött teljesítenek majd.
Az ilyen, múltbeli adatok elemzésén alapuló befektetési stratégiák viszonylag újnak számítanak: a befektetési innovációk szülőhazájának számító Amerikában is csak a ‘90-es évek végén jelentek meg. A VIG Alapkezelőnél azokat a jól bevált módszereket adaptáljuk a helyi viszonyokra és kínáljuk az ügyfeleinknek, amelyeket már másfél évtizede sikerrel használnak a fejlett Nyugaton. Magyarországon először Czachesz Gábor, a VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alapot kezelő portfólió menedzser kezelt hasonló alapot, amely 2022-ben a legrugalmasabb befektetési stratégiát követő – abszolút hozamú – alapok között lett első: tíz éves időhorizonton átlagosan több, mint évi 11 százalékos hozamot ért el. Az ilyen szisztematikus stratégiát követő befektetési alapok a tapasztalatok szerint bizonyos időszakokban jobban tudnak teljesíteni, mint a részvények mögött álló vállalatok tényleges gazdasági helyzetén alapuló ún. fundamentális megközelítések.
A “smart beta” kifejezés jól írja le a túlteljesítésre való törekvést – de persze utal a befektető által vállalt kockázatra is. Éppen ezért lehet az Alap egy befektetési portfólió hasznos eleme: jó kiegészítő lehet például egy, a már említett fundamentális alapon működő részvényalap mellett. A múltbeli adatokon ugyanis az látszik, hogy a kétféle részvény-stratégia más és más időszakokban teljesít jól, így a kétféle részvényalap egymás mellett kiegyensúlyozottabb teljesítményt produkálhat. A szisztematikus alapokon nyugvó Alap akár kiegészítő elemként, akár a hagyományos részvényalapok alternatívájaként jó eszköz lehet az ügyfeleink portfoliójának diverzifikációjára, kiegészítésére, a nagyobb hozammal kecsegtető, de kockázatosabb befektetések kockázatának csökkentésére.
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.
