Donald Trump amerikai elnök visszatérésével felsejlik a vámháború rémképe, ami a világgazdaságra és végső soron a befektetésekre is jelentős hatással van. A téma aktualitásához nem fér kétség. De mi a mögöttes gazdasági logika? Kire hogyan hat, kik lehetnek a nyertesei vagy éppen a vesztesei? És mire engednek következtetni a múltbéli példák? Megmutatjuk!
A vámok a nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb szabályozó eszközei. Lényegében importált termékekre kivetett adók, amelyek célja lehet a belföldi ipar védelme, az állami bevételek növelése, de akár geopolitikai eszközként is alkalmazhatóak. A vámok gazdasági hatásai azonban kétélű kardot jelentenek: míg egyes szereplők profitálhatnak belőlük, addig mások jelentős veszteségeket szenvedhetnek el. Ráadásul eredményességét nagyon nagy mértékben befolyásolja, hogy érkezik-e megtorlás attól, akire kivetették.
Amellett, hogy nagyon nehéz igazán megfelelő mintát találni a mostani helyzetre, mégis érdemes kicsit az 1930-as Smoot-Hawley vámtörvénnyel foglalkozni. A relevanciát az adja, hogy akkor az USA-ban egy igen széleskörű, és nagyon jelentős mértékű vámemelés következett be, amire ellenvámokkal reagáltak a kereskedelmi partnerek, így egy olyan vámháború alakult ki, aminek a rémképétől fél most is mindenki.
A szembeszökő különbség azonban az, hogy a Nagy Gazdasági Világválság idejéről beszélünk. Az 1928-as amerikai elnökválasztás során Herbert Hoover – többek között – azzal kampányolt, hogy megsegíti a bajbajutott amerikai farmereket a vámok segítségével. Hoover nyert, és két republikánus képviselő a utahi Smoot és az oregoni Hawley később be is terjesztették a vámemelésről szóló javaslatukat, amely később meg is valósult. A fő cél a hazai farmerek, és általánosságban az amerikai munkahelyek védelme volt a külföldi verseny mérséklésével, vagyis a munkanélküliség alacsony(abb)an tartása. Smoot és Hawley prosperitást ígért az amerikai munkások és farmerek számára, a csodafegyver pedig a vámok lettek volna (észrevehetünk pár történelmi párhuzamot).
1930-ban 1028 közgazdász tiltakozott a vámok megemelése ellen egy petícióban, egyben felhívták annak veszélyeire a figyelmet, mindhiába. Kanada, az USA addigi egyik leghűségesebb és legmegbízhatóbb kereskedelmi partnere 1930-ban jelentős ellenvámokat vezetett be, ami az amerikai export 30%-át érintette, ezt a példát pedig szépen sorban más országok sora is követte. Ráadásul később Kanada a bizalomvesztés miatt sokkal közelebb került a Brit Birodalomhoz gazdaságilag, mások pedig új kereskedelmi partnereket kerestek.
A vámok drasztikus emelése elsőre csodafegyvernek tűnt: az amerikai gyárakban alkalmazott munkások száma nőtt, a szerződésszámok és az ipari termelés is meredeken emelkedett. Később azonban, ahogy egyre több kereskedelmi partner bevezette az ellenvámokat, és a kereskedelmi háború elkezdte kifejteni a hatását, napvilágra kerültek a mesterterv hiányosságai is. Az amerikai import 66%-kal csökkent 1929 és 1933 között, ugyanakkor az export is 61%-kal esett.
A kereskedelmi háború egy végzetes spirált indított be: a megtorló intézkedések hatására a világkereskedelem 66%-kal esett vissza 1929 és 1934 között, valamint jelentős mértékű bizalomvesztés is kialakult az országok között.
A teljes cikket itt lehet elolvasni:
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.
