“Ha kvantitatív módon vizsgáljuk a kérdést, akkor meg lehet nézni, hogy a részvénypiacok mozgásában a félelmek mennyire tükröződnek.” – Czachesz Gábor, portfólió menedzser
A szisztematikusan kezelt VIG Active Beta Flexible Allocation Befektetési Alapnak az kedvez, hogy ha “csordaszellem” (hivatalosabb nevén a “trend”) alakul ki a tőkepiacokon. Amikor egy-egy részvény árfolyama egyértelműen egy irányba mozdul el, gyakori, hogy ezek a szóban forgó részvények túlértékeltnek tűnnek, ezért a hagyományos, fundamentális alapokon nyugvó befektetők befektetési hajlandósága csökken. De gyakran túl korán: ez a bizonyos “csordaszellem” és a vételi oldalon megjelenő rövid távú befektetők további, nemegyszer gyorsuló árfolyamnövekedést képes generálni. Persze a hagyományos, értékalapú befektetőknek is gyakran igaza van, jó példa rá a 130 milliárd dollárra becsült vagyonú és ezzel a világ egyik leggazdagabb emberének számító amerikai Warren Buffet és csapata, akik átvizsgálják az egyes társaságok gazdasági helyzetét, majd a vizsgálat alapján meghatározzák a cég belső értékét, és ha a tőzsdei árfolyam annál alacsonyabb, akkor vásárolnak.
A modernebb, kvantitatív befektetési megközelítés azonban másként működik: a ‘90-es évektől megjelenő digitális adatbázisokkal ugyanis lehetővé vált a mélyebb összefüggések elemzése és azok alapján, matematikai módszerekkel tudományos alapú előrejelzések tétele. Nem a jó egyedi részvényeket akarja megtalálni, hanem sok részvényből próbál jó portfóliót összeállítani. Míg az értékalapú befektetés munkaintenzív – minden egyes vállalat beszámolóját alaposan átvizsgálják -, ezért csak korlátozott nagyságú befektetési univerzumot tud alaposabban monitorozni. Ezzel szemben a kvantitatív módszerek sokezer vagy tízezer lehetőségből képesek számítógépes algoritmusok segítségével szelektálni a befektetők számára érdekes cégeket.
Az egész világról lehet véleményt formálni – akár Budapestről is meg lehet mondani, melyek azok a csapásirányok, melyeket innen is érdemes követni a new-yorki vagy éppen a szingapúri tőzsdén. Csak arra van szükség, hogy a megfelelő múltbéli adatok rendelkezésre álljanak és azt a megfelelő matematikai-statisztikai módszerekkel elemezni lehessen. A VIG Alapkezelő lépést tart a legújabb nemzetközi trendekkel: az Alapkezelő a lehető legmodernebb algoritmusokat és a legfrissebb adatokat használja a pénzügyi jelenségek feltárására. Portfólió menedzsereink árgus szemekkel figyelik a piaci folyamatokat: az Alap portfóliója havonta átrendezésre kerül, hogy mindig az aktuális “kedvencek” legyenek benne. Mindezt anélkül, hogy az emberi tényezők befolyásolnák: a kvantitatív módszereknek ugyanis az a lényege, hogy a szubjektív véleményeket kizárja a döntési folyamatból. Így az sem igazán számít, hogy például az Alapot kezelő portfólió menedzser optimistán vagy pesszimistán látja-e éppen a jelenlegi tőkepiaci helyzetet. Könnyen megijedhetünk egy-egy háborúról szóló hírtől, mint hogy Irán rakétákat lő ki Izraelre, a szisztematikus befektető viszont, mielőtt meggondolatlan lépést tenne, megnézi azt is, hogy a részvénypiacok mozgásában a félelmek mennyire tükröződnek. Az Alap számára csak az lehet eladási jelzés, ha az adatok alapján a hosszú távú emelkedő trend megkérdőjeleződik, ilyenkor az Alap csökkenti a kitettséget, de ezt nem a napi hírek hatására teszi, mert az lehet „zaj” is, tehát olyan hír, amely nem befolyásolja érdemben a piac működését.
Ha szeretne többet megtudni az Active Beta Befektetési Alap működéséről, olvassa el korábbi, a témához kapcsolódó cikkünket:
https://www.totalreturn.hu/miert-valasszunk-okos-befektetesi-alapot/
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.