Nagyjából két éve tart a feltörekvő devizák vesszőfutása, aminek a kiváltó oka látszólag Ben Bernanke 2013. májusi beszéde volt, amiben belengette, hogy a határozatlan idejű mennyiségi lazítás nem fog örökké tartani. Erre az önmagában nem meglepő kijelentésre indult meg látványosan az a devizagyengülés, ami azóta is tart.
Természetesen nem minden feltörekvő ország devizája gyengül, és a benchmark devizaindexek alakulásában benne van a dollár általános erősödése is, de a trend így is erőteljes. Mint erről volt szó, ez az egyik forrása a feltörekvő részvénypiacok alulteljesítésének is. Az azonban egyedi, hogy a leértékelődési trend rendezett, tehát bizonyos egyedi esetektől eltekintve tűrhető volatilitással, és ami a legfontosabb, a helyi kötvényhozamok stabilitása, vagy éppen csökkenése mellett történik.
Ez arra utal, hogy nem valami pénzügyi stabilitási problémáról, hanem szimpla növekedési sztoriról van szó: ennek a korábban erősen bullozott eszközcsoport fundamentumai messze nem olyan jók, mint sokan gondolták, a fejlett világ, különösen pedig Amerika, pedig nem akkora gáz, mint ahogy a kasszandrák megtöltik vele a blogoszférát, valamint a politikai és egyéb marketinganyagokat.
A Bloomberg JP Morgan Asia Dollar Index az elmúlt tíz évben
Némi oldalazás, majd a 113-114-es szédelgés után tavaly letört az ázsiai devizák dollárral szembeni értékét jelző Bloomberg JP Morgan ázsiai devizaindex, melynek a közvetlen kiváltó oka az olajár esése volt. Ez a letörés azonban szimpla akceleráció volt egy olyan trendben, ami két éve tartott, és ami mögött a régió országainak lassulása, Kína pénzügyi instabilitásának növekedése, valamint a külső egyensúly fokozatos romlása áll. A feltörekvő országok voltak a global rebalancing fő vesztesei, melyre igazából senki nem tudott eddig működő választ adni.
Ázsia ebben a helyzetben jobban teljesít, mert összességében egy diverzifikált gazdaságú régióról szól, melyet regionális beszállítói hálózatok szőnek át, és ahol viszonylag kiszámítható a növekedés és nem dominálják a nyersanyag-exportáló országok.
Rosszabbul áll Latin-Amerika szénája, amelyet a 90-es éveket végigkísérő pénzügyi válságok tisztító hatása tolt átmeneti növekedési pályára, amire külön ráerősített a válság előtti nyersanyagbumm. Most már látszik, hogy a gazdasági csoda nem is volt az, a BRIC-ben Brazília inkább problem child, mint no brainer sikersztori, a réz és az olaj árának esése pedig csak súlyosbítja azt, ami amúgy is gond.
Bloomberg JP Morgan Latin America Currency Index
A magyarul viccesen hangzó LACI index története során soha nem állt ennyire mélyen, és egyelőre nem látszik, hol a vége. Kis időre talán megnyugvást ad, hogy az index erősen túladott, és a is dollár igen sokat erősödött az elmúlt három negyedévben, ráfér egy kis pihenő. De persze semmi garancia nincs arra, hogy tényleg pihenni fog. Ebben az esetben LACI-kám is mehet tovább lefele.
Forrás: Bloomberg, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
Szolg közl: hétfőn velszeg nem lesz gráf. Nem szánkózni megyek, de majdnem. 🙂
