Bár a fókuszunk az európai részvénypiac szép teljesítményén volt az idén, azért kiemelendő, hogy legjobban talán a kínai részvények teljesítettek. A belföldi részvények után most a hong kong-i testvérpiac kezd óriási rallyba.
Még decemberben írtam arról, hogy a kínai részvénypiacon ilyen folyamatok zajlanak, és milyen árfolyammozgások vannak kialakulóban. Nos, ez így is lett, a piac vágtázik.
A sanghaji és a senzeni tőzsde 300 legnagyobb vállalatát tömörítő CSI300 index szektorainak teljesítménye 2014. közepétől
A legjobb teljesítményt az industrial szektor mutatta, majdnem két és félszeresére nőtt az értéke, de maga a kompozit index is a 2007-es csúcsok felé törekszik.
A CSI300 index havi bontásban
A momentum minden időtávon rendkívül túlhúzott, és látszik, hogy a forgalom is hogy megnőtt tavaly november óta. Az időpont nem véletlen, éppen novemberben indult útjára a Shanghai-Hong Kong Stock Connect nevű séma, amiről már akkor azt gondolták, hogy külföldi forrásokat von majd be a piacra, amivel az árak mellett értelemszerűen a forgalom is megnőhet. Ez így is lett, mármint hogy a forgalom és az árak is emelkednek, de érdekes módon ebben a stock connectnek nem is volt akkora szerepe. Annál inkább a belföldi számlanyitásoknak, amelyek korábban a 2007-es emelkedést is beharangozták. A helyzet ezen a fronton decemberhez képest csak durvult, ott tartunk, mint nyolc éve, ami utólag buboréknak bizonyult.
A-részvényekhez kapcsolódó számlanyitások
Ahogy az árak most emelkednek, jó esélye van annak, hogy buborék lesz ebből az egészből, már amennyiben már most nem az. Erre teljesen korrekt definíció talán nincs is, de az erőteljes áremelkedés, a kívülállók egyre szélesebb részesedése a vevői oldalból, a tőkeáttétel növekedése, és a túlzó árazás általában együtt jár a buborékokkal.
Ebből a négy pontból az első három mindenképpen adott, nézzük, hogyan állunk a negyedikkel!
A várakozások alapján képzett előretekintő P/E, price-to-sales és price-to-book arányok szerint a piac messze nincs ott, mint 2007-ben volt. Ez persze önmagában nem mond semmit, mert akkor elég hajmeresztő árazásig ment fel a piac. (A 2009-es újabb kiugrás azért van, mert a válságban a cégek piaci értéke nem omlott úgy össze, mint a rövid távú értékesítési és profitkilátások, ami természetes dolog akkor, amikor egy olyan sokk éri a gazdaságot, ami azért várhatóan nem fog örökké tartani.)
Előretekintő price-to-earnings
Előretekintő price-to-sales
Előretekintő price-to-book
Bár a korai időszakra a Bloomberg adatai nem teljesen megbízhatóak, a mostani kilátások szerint a növekedési várakozások is mérsékeltek, nagyjából 20%-os profitnövekedésre számítanak, ahogy az az elmúlt pár évben jellemző volt az elemzőkre.
CSI300 profitnövekedésére vonatkozó várakozások
Ezzel egy baj van: a profit a válságot követő korrekció óta egyszer sem nőtt még 10%-kal sem! A trailing EPS márciusi éves növekedése a Bloomberg szerint pedig mindössze 2,7%…
Így tehát az értékeltségi mértékünk ellentmondásos, mert a várakozásokhoz képest a piac nem eszetlenül drága, de amennyiben a várakozások annyira jönnek meg most, mint eddig, akkor azért meg kell fontolni, nem egyfajta „racionális buborék”-kal állunk-e szemben. Ez olyan fajta eset, amikor nem az árazásban van a bibi (most még…), hanem cégek fundamentális mutatóira vonatkozó várakozásokban, amelyek egyébként igazolnák a mostani árszintet.
A kínai piac egyébként nem csak a „mainland China” piaca, hanem emellett párhuzamosan a hong kong-i tőzsde is létezik. Erről írt a múltkor András, és nem ő volt az egyetlen, aki a két piac közti diszkrepanciát észrevette. Szerencsére a többség csak később, ezért sikerült időben beszállnunk kisebb pozikkal a hong kongi változatba is, ami most kezd erőre kapni.
Úgy tűnik viszont, hogy a stock connect éppen nem azt a funkciót látja el, amivel először számított a piac, ugyanis nem a külföldiek („déliek”) veszik a belföldi („északi”) kínai piacot, hanem fordítva. A rendszer ugyanis igazából most kapott lendületet, méghozzá úgy, hogy északról (mainland China) kezd ömleni a pénz délre (Hong Kong-ba). A grafikon a két piac közti flow-t mutatja úgy, hogy a délről északra tartó pénzek pozitívak, az északról délre pedig a negatívak. A két szín elkülöníti a kínai és a hong kongi befektetők vételi/eladási pénzáramait. (A színekkel igyekeztem konzisztensen kombinálni, gondoltam, hogy mivel Kína hivatalosan kommunista ország, majd pirossal jelzem, de nem nézett ki jól az ábrán, ezért lett végül narancs, ami szintén elég balos. Kék Hong Kong, mivel ők a kék tenger mellett vannak.)
Napi pénzáramok észak és dél között a Shanghai Hong Kong stock connecten keresztül, millió CNY
Látható, hogy novemberben még a hong kong-i befektetők veszegettek kínai részvényeket, viszont kevés pénz ment az anyaországból Hong Kong-ba. Március végére a hong kongiak vásárlási kedve teljes kiszáradt, inkább eladnak az A-részvények piacán és hazaviszik a pénzt, míg a kínai befektetők elkezdik venni a hong kong-i részvényeket.
Hogy ez meddig tart, egyelőre korai megmondani. Az ilyen kérdéses értékeltség mellett persze bármikor jöhet korrekció, vagy éppen a fordulat is, de mivel a nemzetközi piacok jó passzban vannak, én inkább a folytatásra fogadnék. Annál is inkább, mert a HSI egy nagyon hosszú tetőt tört át, a régi csúcs innen szinte kötelezőnek tűni, aztán meglátjuk. Persze a grafikonok sohasem előre jeleznek, inkább a lehetőségekre hívják fel a figyelmet, különösen úgy, hogy a HSI értékeltsége még mindig messze az A-osztályú részvények alatt van. Ugyanakkor nincs jele még, hogy az A-rszvényekből elfogoyott volna a lendület. Lehet, hogy pár hét múlva ezt fogjuk látni, de amíg ennek nincs jele, nem mondhatjuk, hogy az A-rallynak már vége van.
Az A-részvények prémiuma a H-részvényekhez képest
A képek forrása: Bloomberg, Aegon
