Hoztam pár grafikont, minden összefüggés nélkül.
Mekkora volt a kínai lufi? Ahogy vesszük, akkora. Az alábbi grafikon az Shanghai Stock Exchange Composite Index piaci kapitalizációját hasonlítja össze két másik pénzügyi változóval: a kínai bankrendszer méretével (mérlegfőösszegével) és a Kínában kint levő bankhitelek állományával. (Mindhárom a vállalati szektor finanszírozásához kapcsolódó mutató.) Ez alapján a mostani részvényár-emelkedés hideg nyomába sem ér a 2008-asnak. Hozzátartozik persze, hogy bankhitelek is rendesen nőttek az elmúlt években, a sima banki hitelállomány ebben a statisztikai mérőszámban 2008. óta a GDP 1,2-szereséről tavaly év végére az 1,7-szeresére nőtt. De ez sem korrigálja ki a két időszak közti különbséget. A piac tehát volt ennél sokkal-sokkal drágább is.
A Shanghai Stock Exchange Composite Index relatív piaci kapitalizációja
12 hónapos mozgóátlaga alatt van az S&P 500 részvényindex. Ha alatta zárja a júliust, az nem jó jel, mivel ilyenkor jelentős esés szokott következni. Egészen pontosan: a piac jellemzően akkor szokott a 12 hónapos alatt zárni, ha jelentősen korrigál. A mozgóátlag letörése lehet már a korrekció közepén, és lehet a kezdetén is, de a huszonharminc százalékos esés simán benne van a pakliban. 2010-ben, a válságból éppen kijövet kicsit más volt a helyzet, mert ott, ahogy alatta zárt, márt el is indult felfele, de akkor is egy 17%-os esést szenvedtünk el a csúcshoz képest. A hónapnak nincs vége, egyáltalán nem biztos, hogy alatta zár, de azért ez így necces, lássuk be.
Az S&P 500 index havi bontásban
Még mindig amerikai részvény. A grafikon az S&P 500, valamint a New York Stock Exchange Composite Index azon tagjainak arányát mutatja meg, amelyek a 200 napos mozgóátlaguk (tehát majdnem az egyéves átlagos árfolyamuk) felett kereskednek. Az NYA-nak is rövidített utóbbi indexben kb. 2000 részvény van, egy részük new yorki piacra bevezetett külföldi részvény, és a széles piac egyik jellemző indexének tartjuk. Az ábra azt mutatja, hogy a két indexben már a cégek fele a 200 napos alatt van, ami nem jó jel, mint ahogy az sem, hogy az elmúlt két évben folyamatos erózió volt ebben a tekintetben: egyre kevesebb kibocsátás bír emelkedő trendben (tehát egy közép távú átlagos árfolyam felett) lenni.
A200 napos mozgóátlaguk felett kereskedő részvények aránya az S&P 500 Index és a New York Stock Exchange Composite Index tagjai között
Az utolsó ábra arról szól, hogy mit okozott a görög üzleti bizalomban 2015. Erre az Európai Bizottság 1985. óta végez kőrkérdéses felmérést, és igen jól leköveti a GDP, azaz a konjunktúra alakulását. Összehasonlításul odatettem az olasz és spanyol adatokat is. Az értelmezés egyszerű: minél magasabb az index, annál optimistábban látják a helyzetüket az adott ország vállalkozásaik, és fordítva. Azt, hogy a görög program idén lejár, és újra kell tárgyalni, mindenki tudta, mégis az európai konjunktúrával párhuzamosan Görögországban is javult az üzleti bizalom. Majd jött a Ciprasz-Varufakisz-féle „Gyere ki a hóra, különben öngyilkos merényletet követek el!”-típusú konfliktuskereső politikai stratégia, és az üzleti szektor egyből összecsinálta magát. Mostanra kiderült, hogy nem véletlenül. Ők már tudták, mire megy ki a játék. Az olaszok és a spanyolok szépen mennek előre, Görögország meg megy bele a levesbe. Kár, mert ebből jobb is kisülhetett volna.
Az Európai Bizottság üzleti bizalmi indexe
Most részemről lesz két hét szünet. Aztán folyt köv.
Forrás: Bloomberg
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
