Most, amikor a nemzetközi helyzet fokozódik, különös figyelem helyeződik a pénteki alkalmazotti létszám (magyarul non-fram payroll) adatra. A múlt havi extrémen gyalázatos lett, még akkor is, ha egy havi adattól azért nem kell a kardunkba dőlnünk. De mi is történik ezzel a fontos(nak tartott) adattal?
A gazdasági adatok pont olyanok, mint az árfolyamok: vannak bennük trendek, és ezek vagy folytatódnak, vagy megfordulnak. Ha emelkednek, akkor konjunktúra van, ha nem, akkor lassulás, ha csökkennek, akkor recesszió. Ez ilyen egyszerű. Viszont ha már trend, akkor simán lehet az árfolyamelemzésből venni módszereket, hogy legalább a felszínen tudjuk értelmezni, mit látunk. Ha valamit észreveszünk, akkor lehet mélyebben is beleásnunk magunkat persze, de először nézzük is a kérdéses trendet!
A következő ábra az alkalmazotti létszám növekedését ún. Bollinger-szalagban ábrázolja. Igen, pont úgy, mint ahogy a részvény- vagy devizaárfolyamokat szoktuk nézni. Az értelmezés ugyanaz: a középső vonal, ami jelen esetben egy 20 periódusú mozgóátlag a trendet mutatja. Ez az elmúlt nagyjából másfél év havi adatainak középértéke. Ha ez az átlag pozitív szám és növekszik, akkor a munkaerőpiac gyorsuló ütemben növekszik. Ez a legjobb dolog, ami történhet. Ha pozitív, de lapos, akkor havonta nagyjából azonos mennyiségű ember talál munkát (nettóban, mivel ez ugye a létszám nettó növekedése), ami még mindig jó dolog: továbbra is egyre több embernek van munkája, bár az új munkahelyek száma már „csak” stabil ütemben növekszik. Ha elkezd lefele görbülni (de még pozitív), akkor még mindig bővül a munkaerőpiac, de a növekedés üteme visszaesőben van. Ez a szakasz szokta megelőzni azt, amikor a munkahelyek száma trendszerűen csökken, tehát amikor a mozgóátlag már negatív.
Az átlagos érték körül a havi statisztika ingadozik, ennek az ingadozásnak a mértékét jelzi a mozgóátlag alá és fölé húzott Bollinger-szalag, vagy Bollinger-sáv. Ugyanúgy értelmezendő, mint az árfolyamok esetében: ha a havi adatok hol az átlag alatt, hol afelett vannak, de egy stabil szélességű sávon belül, akkor ez nem más, mint normális ingadozás. A gazdaságban semmi sem fix, viszonylag stabil helyzetben is számolni kell azzal, hogy néha kicsit több, néha kicsit kevesebb van valamiből. Meleg nyáron is vannak hűvösebb napok, meg olyanok is, amikor megpusztulunk a hőségtől. A lényeg ilyenkor az, hogy egy alacsony vagy magas adatot jellemzően ellentétes kilengés követ, kiegyenlítve a trendet, nagyjából változatlanul hagyva a mozgóátlagot.
A dolog akkor kezd érdekes lenni, ha olyan adat jön ki, ami a korábbi sáv szélességét növeli (tehát „range expansion” van), főleg akkor, ha azt megelőzően a range expansion irányában sokasodtak a mozgóátlaghoz képest az adatok.
Az alkalmazotti létszám (non-farm payrolls) havi változása (ezer fő)
Ezt látjuk a fenti grafikonon: a narancssárga négyszögek által határolt periódusban a munkaerőpiaci létszám növekedése a korábbi átlagok felett volt, folyamatos javulást mutatva. A piros periódusokban folyamatosan a trend alatt jöttek ki a havi adatok, és a Bollinger-szalag is szélesedett, jelezve, hogy az átlagtól vett eltérés nem fér tbele a korábbi ingadozásba, a trend fordult.
20015- elejétől berajzoltam egy újabb piros négyszöget, jelezve, hogy a korábbi trendtől a létszámadat elmarad. Továbbra is születnek új munkahelyek, de a gazdasági expanzió sebessége szemmel láthatóan lassul. Ez nem recesszió, csak lassulás. Volt ilyen 1985-86-ban is, amiből nem lett recesszió és kevesebb munkahely, bár a lassulás általában a visszaesés első fázisa szokott lenni. Ez a fázis egészen sokáig is tarthat, úgyhogy egyelőre örüljünk a pozitív 20 havi átlagnak, mint uralkodó trendnek.
Egy adat nem adat, ráadásul jelentős revíziók is lehetnek, tehát az sem kizárt, hogy péntek délután az ábránk vége máshogy néz majd ki. A kijövő új, júniusra vonatkozó adat értelmezése viszont attól fog függni, hogy ebben a szalagban hol helyezkedik el. Ha az igen alacsony 38 ezres értékhez képest kapunk egy 300 ezer felettit, akkor az éppen legörbülni látszó trendünk visszaáll a korábbi szintjére, a Bollinger-sáv pedig akár vissza is szűkülhet. Ekkor a májusi alacsony érték felejthető, csak zaj volt. A munkaerőpiac továbbra is zakatol.
Ha magasabb, de 200 ezer alatti adatot kapunk, akkor konfirmálódik a másfél éves folyamat: továbbra is vannak új állások, de az igazi expanzió már mögöttünk van. A gazdaság utazósebessége némileg visszaesett. Az sem elképzelhetetlen, hogy a továbbiakban nagyobb ingadozásra is be kell rendezkednünk.
Ha megint csak alacsony kétszámjegyű számot kapunk, akkor lehet parázni. A trendünk tovább törik lefelé, ráadásul a Bollinger szélesedése jelzi, hogy a korábbi középértékekhez képest szignifikánsan nagyobb az elmaradás, amit viszont komolyan kell lenni.
Az új munkahelyek többsége (több mint 90 százaléka) a feldolgozóiparon kívül keletkezik, ezért a non-fram payroll a feldolgozóiparon kívül szektorok bizalmi indexeinek munkaerő-komponensével mozog együtt. Az idevonatkozó beszerzési menedzserindex (non-manufacturing ISM) foglalkoztatási részindexe látható módon igazodik a munkaerőpiaci adatunkhoz.
Az alkalmazotti létszám (non-farm payrolls) változása és a feldolgozóiparon kívüli szektorok foglalkoztatási bizalmi indexe
Ahogy az üzleti bizalmi index jelezte a korábbi jelentős munkahelybővülést, most mutatja, hogy ez a sebesség visszaesett. Munkahelyekből továbbra is egyre több van, de nem valószínű, hogy az extrémen alacsony májust egy extrémen magas június egyenlítse ki, ugyanakkor az sem várható, hogy megint egy olyan gyalázatot kapunk az arcunkba, mint egy hónappal ezelőtt. Arra kell inkább számítani, hogy az adat nagyjából a 180 ezres várakozásnak fog megfelelni, ami egy, a korábbiakhoz képest mérsékelt munkapiaccal konzisztens.
Egy ilyen adattal tudna a piac a legkevesebbet csinálni. Ez alapján ugyanis a Fed következő lépése nem lenne egyértelműbb, mint most, maradnánk azzal a zavarral, amit leginkább maga a Fed okozott azzal, hogy négy évvel elkésett az első kamatemeléssel, most pedig azt kommunikálja, hogy maga sem tudja, mit kellene tennie. De péntek délután egy adatponttal okosabbak leszünk, még ha bölcsebbek nem is.
Forrás: Bloomberg
