Nem kevés magyar költözik ki külföldre azért, hogy ott munkát vállaljon. Egy részük nem tervez még visszanézni sem, de igen sokan kinti jövedelmük egy részét hazautalják, hogy itt maradó hozzátartozóikat segítsék, illetve hogy maguk számára megtakarítsák. A 2000-es évek közepéig a külföldön dolgozók által hazautalt összegek elenyészőek voltak, de az EU-csatlakozást követően már másfél milliárd eurót tett ki évente ez az összeg. Ez az akkori magyar GDP-nek több mint másfél százalékát tette ki. Ezzel párhuzamosan a Magyarországról külföldre indított hazautalások is megnőttek, mutatva, hogy a EU-csatlakozás mindkét irányban összekapcsolta a magyar és a külföldi munkapiacokat.
A válságban a visszautalt pénzek nagysága átmenetileg visszaesett, mivel sokan elvesztették külföldi állásukat és hazajöttek, illetve ha meg is tartották, jövedelmükből lényegesen kevesebb maradt megtakarításra, mint korábban. Aztán 2010-ben új, minden korábbinál erősebb trend indult el, a mostanra mindenki által ismert, és személyes élményen, családi és baráti körben megtapasztalt elvándorlás. A külföldről hazautalt munkajövedelmek hat év alatt megháromszorozódtak, és most már 3 és fél milliárd eurót tesznek ki, mellyel szemben félmilliárd eurónyit utalnak ki a hazánkban dolgozó külföldiek. Ez utóbbi hat évvel ezelőtt kétszer annyi volt, ami arra utal, hogy kevesebb külföldi dolgozik nálunk most, mint 2010-ben.
A külföldről Magyarországra, illetve Magyarországról külföldre utalt jövedelmek 4 negyedéves gördülő összege millió euróban
Az onnan ide, és az innen oda utalt bérjellegű jövedelmek egyenlege 3 milliárd euró, a GDP majdnem 3 százaléka. Ez nem kevés pénz, és e nélkül folyó fizetési mérlegünk egyenlege lényegesen kisebb többletet mutatna. De mit is jelent az, hogy folyó fizetési mérleg?
A folyó fizetési mérleg az egyik legfontosabb, ún. egyensúlyi mutatónk, mivel azt méri, hogy egy ország a megtermelt jövedeleméből mennyit költ el. A június 30-val zárult évben a magyar folyó fizetési mérleg többlet 4,963 milliárd, tehát majdnem ötmilliárd euró volt, ennyivel költekeztünk erőnk alatt. Ez a GDP 4,5 százaléka volt, ami ennyit tkp. jelent, hogy 100 egység megtermelt jövedelméből az ország 95,5 egységet költött el, a többit megtakarította. Régebben ez máshogy volt, 2001-ben vagy 2004-ben előfordul 8 százalékos hiány is, amikor 100 egységnyi jövedelmünkből 108-at költöttünk el. Nem véletlen, hogy a külföldi adósságunk akkoriban az egekbe szaladt.
Az, hogy Magyarország felhasználása a megszolgált jövedelméhez képest ennyire visszafogott, annak is köszönhető, hogy a külföldön dolgozók nem itthon, hanem külföldön dolgoznak és fogyasztanak, viszont jövedelmeik nem kis részét hazautalják. E nélkül még mindig többletet mutatna a mérleg, de nem akkorát.
A folyó fizetési mérleg egyenlege a bruttó hazai össztermék százalékában
Túldimenzionálni a dolgot persze nem kell, de érdemes észben tartani, hogy a tartósan, vagy átmenetileg, vagy így is, úgy is külföldön dolgozó honfitársaink komoly tényezővé váltak.
Forrás: Bloomberg
