Kínában, megfordítva az elmúlt évek irányát, tőkekorlátozásokat vezetnek be, mellyel a devizatartalékok soha nem látott olvadását akarják fékezni. Van tennivaló, ugyanis a tartalékok két év alatt 25 százalékkal csökkentek, és most „mindössze” 3 ezer milliárd dollárt tesznek ki. Ebben lehet némi átértékelődési hatás is, de nem sok. A tartalékcsökkenés ugyanis igen konzisztens volt a dollár pillanatnyi árfolyamváltozásától függetlenül is, ami arra utal, hogy az egyéként dollárhoz fixált árfolyam mellett tényleg dolláreszközök teszik ki a tartalék nagy részét.
A kínai devizatartalékok nagysága dollárban
A tartalékcsökkenés azért érdekes, mert az ország folyó fizetési mérleg-többletet fut. Nem olyan nagyot, mint 2007-ben, de folyó tranzakcióinak mérlege még mindig pozitív.
A kínai folyó fizetési mérleg egyenlege
Ami viszont aggasztó, hogy folytatódik a tavaly is igen jelentős tőkemenekítés az országból. Mivel devizakorlátozások eddig is voltak, csak kevesebb, mint most, pénzt nem volt egyszerű nagy mennyiségben kivinni Kínából, de sokaknak így is sikerült. A Bloomberg által a kereskedelmi statisztikákból, a jegybanki jelentésekből, valamint a bankrendszer mérlegéből maradékelven becsült tőkemenekítés az év második felében átlagosan havi 70 milliárd dollárt tett ki. Ez a 3 ezer milliárdhoz képest egy hónap alatt nem sok, de éves szinten már jelentős mennyiségről beszélünk. A tőkemenkítés pedig arra utal, hogy a sikerországban nem minden fenékikg tejfel, és nem kevesen vannak, akik tőkéjüket jobbnak látják onnan kimenekíteni. Ez azért nem jó jel.
A Bloomberg által becsült, hivatalos tranzakciókkal nem magyarázott tőkemenekítés havi egyenlege
Nem csoda, hogy a hatóságok folyamatosan értékelik le a jüant, ami az idén a dollárhoz képest elvesztette értékének 5 százalékát.
A jüan árfolyama a dollárhoz képest havi bontásban
Ez nem sok, de tekintve, hogy az árfolyam az összes kereskedelmi partnerhez képest átlagosan, inflációval igazítva most is a 25 éves csúcs közelében van, nem biztos, hogy a tartalékégetésnek és a devizaleértékelésnek vége van.
A jüan főbb kereskedelmi partnerekhez vett átlagos, inflációval igazított árfolyama 1990 óta
Ez a folyamat, illetve a rá adott gazdaságpolitikai válaszok arra utalnak, hogy hiába került bele a jüan az IMF elszámolási kosarába, az SDR-be, távol vagyunk attól, hogy a deviza nem hogy a dollár, de akár az euró, a jen, vagy akár a svájci frank szerepét át tudja venni a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Forrás: Bloomberg