Lassan mindenkinek feltűnik, hogy Törökországban gáz van, és nem csak azért, mert az elnök a régi időket idéző (és emiatt tulajdonképpen nem is annyira szokatlan) irányba viszi az ország politikai rendszerét. A líra sokéves mélypontra került, bár bizonyos mértékek szerint volt már ennél is lejjebb. A kétrészes bejegyzés első részében a líra mozgását helyezem kontextusba, a második rész pedig arról szól, miért áll éppen fejre az ország. Tegnap az indexen is volt egy összefoglaló, ami a lényeget csak megkarcolta, azon kívül viszont a mindenki által ismert, de kevés magyarázó erővel bíró leírást adta a török helyzetről.
Nézzük a devizát! A dollárral szemben soha nem volt ennyire gyenge, de hozhatnánk az eurót is, ugyanezt látnánk. Ezt nehéz szépíteni, borzasztó.
A líra árfolyama a dollárral szemben az elmúlt húsz évben
Az deviza értéke az utóbbi három év alatt feleződött, ami meglepő „teljesítmény” egy hazai politikai interpretációban sikeres országtól. Korábban, még a 90-es években az országot igen magas infláció jellemezte, amit az árfolyam is lekövetett, aztán az árszínvonal-emelkedés stabilizálása után (ami egyébként Erdogan miniszterelnöksége alatt következett be) a deviza értékvesztése is megállt. A hosszú időszakot átölelő ábrán nem látszik, de 2002 és 2009 között az árfolyam nem keveset erősödött (ami a korábbi és későbbi árfolyammozgás miatt eltörpül, de azért mégis említésre méltó), így 2012-2013 táján egy hosszú békeidőnek lett vége.
Annak ellenére, hogy a 2000-es évektől már nem fenyegetett a hiperinfláció réme, Törökországnak mindig problémája volt az árak kontrol alatt tartásával. A globális infláció történelmi mélységben van, és a legtöbb országban, még a fejlődők közt is nem kevésben, inkább az alacsony infláció okoz gondot, mint a magas, Törökországnak nem sikerült az árstabilitásnak a közelébe sem érnie. A magas egyszámjegyű infláció makacson beragadt, pedig ennél kedvezőbb külső környezetet ebből a szempontból nehéz elképzelni.
Török és globális infláció 2005 óta
Ezért aztán hiába tojta magát össze a deviza, az inflációs hatásokkal korrigálva nem tekinthető extrémen olcsónak. Sőt, még olcsónak sem. 1980 óta nagyjából közepes értéken van.
A líra árfolyama főbb kereskedelmi partnereivel szemben, inflációs hatásokkal korrigálva
Ilyen árfolyam-reakcióra akkor lehet számítani, amikor az ország külső egyensúlya nincs rendben. A legfontosabb változó ezzel kapcsolatban a folyó fizetési mérleg, ami Törökország esetében majdnem 4 százalékos deficitet mutat. Ez nem kicsi, de volt ennél nagyobb is, és az elmúlt években az egyenleg folyamatos korrekcióját láthattuk. Ilyenformán történetben az az érdekes, hogy ha bárkinek baja van ezzel, akkor miért most kezdi el a devizát adni, amikor erre öt évvel ezelőtt sokkal több oka lett volna.
A török folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
Valami más van tehát a líra mélyrepülése mögött. Hogy pontosan mi Törökország problémája, azt a következő bejegyzésben foglalom össze.
Forrás: Bloomberg
