A japán tőzsde igen jól teljesített az elmúlt években, és a 2015-16-os 25 százalék körüli korrekciót ledolgozva ismét 17 éves csúcs közelében van. Az ok a gyenge jenen kívül a növekedés is, ami ugyan nem üti ki a biztosítékot, de bizonyos mértékek szerint már évek óta magasabb, mint az Egyesült Államokban: a munkaképes korú lakosság számával korrigálva igen szép teljesítményt mutat az ország. Ez persze sovány vigasz akkor, amikor a viszonylag jól előre jelezhető demográfiai trendek további népességcsökkenést vetítenek előre.
A munkaképes korú lakosság alakulása Japánban
A demográfia igazából hosszú távon fontos, rövidebb kitekintésben más, akár ezzel ellentétes hatások is vezetik a konjunktúrát és a tőkepiacokat is. Ebben az összefüggésben van egy pár kedvező jel, amire érdemes figyelni. Ebből a legfontosabb a munkaerőpiac, amivel kapcsolatban Japánban publikálják az egy munkakeresőre jutó állások számát is. A mostani érték huszonöt éves csúcs!
Egy munkakeresőre jutó állások száma
A statisztika pontos numerikus értéke talán nem annyira fontos, mint a trendje, ami valamelyest együtt mozog a konjunktúra ciklusaival is. A mostani értékben a legfontosabb, hogy 2010 óta töretlen az emelkedés, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta közben húszéves mélypontra esett! Ezek szerint a munkaerő-felesleg szinte teljes felszívása után is újabb és újabb munkahelyek jönnek létre.
Munkanélküliségi ráta
A kedvenc konjunktúraindikátoromban, az ipari termelésben viszont még nincs kiugrás, az egy éve tartó ismételt emelkedés ellenére a szektor még nem tudott kijönni a válságot követő oldalazásból. Meglátjuk, most képes lesz-e rá, de az biztató, hogy a munkaerőpiac ilyen ütemben bővül.
Az ipari termelés szintje, 2003 = 100
Japánban majdnem két évtizede probléma, hogy az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt infláció, az ún. maginfláció negatív, vagy alig van nulla felett. Az általános vélekedés szerint ugyanis a deflációs környezetben a gazdasági szereplők hajlamosak vásárlásaikat, beszerzéseiket elhalasztani, folyamatosan visszafogva a gazdasági aktivitást. Ennek az elméletnek ellent mond, hogy ilyenkor egy nulla százalék alatti inflációból igen hamar komoly, majd mély deflációnak kellene lennie, mint ahogy ez a harmincas években oly sok helyen előfordult. Japánban viszont az enyhén negatív árindexből nem lett deflációs spirál, jelezve, hogy ehhez azért több kell.
Élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt, infláció (maginfláció)
Ennek ellenére a deflációs félelmek együtt járnak a recessziós félelmekkel is, és ebből a szempontból jó jel, hogy az elemzői várakozások stabil, és nem csökkenő árszínvonallal számolnak: az inflációs várakozások már nem csökkennek, és idénre és jövőre is enyhe árszintnövekedés van benne a pakliban.
Piaci maginflációs várakozások
Végezetül a vállalati hitelpiac is növekvő optimizmusról tanúskodik: a vállalati hitelállomány bővül, ami megint csak pozitív jel.
Vállalati hitelállomány nagysága, 100 millió jen
A felkelő nap országáról tehát olyan rajzolódik ki, ami alapján belátható időn belül a korábbi évekhez képest számottevően javulhat a növekedés, és remélhetően a vállalati nyereségek is. Ezt összevetve azzal, hogy a japán részvények árazása a más indexekhez képest nem annyira meredek, érdemes a piacban gondolkodni.
Forrás: ENSZ, Bloomberg
