Eddig 25 cikkben foglalkoztunk a megatrendekkel. Olyan technológiákkal, társadalmi változásokkal, lehetőségekkel és kockázatokkal, melyek alapjaiban befolyásolhatják jövőbeli életünket.
A megatrendek többsége egymásra is hatást gyakorol. Erre jó példa a Big Data és az ESG befektetési szemlélet közötti kapcsolat, amit egyre hatékonyabban alkalmaznak hozamnövelésre a befektetési alapok menedzserei és a vagyonkezelő szakemberek.
Mit jelentenek a fogalmak?
- Big Data: az emberi elme számára önmagában értelmezhetetlen, strukturálatlan adathalmazok (szövegek, képek, hangfájlok) vizsgálatával foglalkozó technológiák összessége. Összefüggések, mintázatok, vagy korrelációk keresése óriási mennyiségű adatok között, ami segíthet megérteni a múltbeli trendeket vagy megbecsülni a jövőt.
- ESG (Environmental, Social, Governance): Modern befektetés-elemzési módszertan, ami a környezeti hatásokat, a társadalmi hasznosságot és a felsővezetők döntési mechanizmusait állítja a középpontba. Érvrendszere szerint e három tényező jelentős hatást gyakorol egy gazdálkodó szervezet üzleti eredményére, ami azután a részvényárfolyamokon is tükröződik.
ESG és Big Data a gyakorlatban
Gyorsuló, globalizált világunk megváltoztatja az értékpapírok elemzését is. A szakembereknek egyre gyorsabban, egyre több értékpapírt kell elemezniük, miközben ezekről egyre több információ áll a rendelkezésre. Az ESG tényezők miatt pedig a jövőben ismét jelentősen nőhet a vizsgált adatok köre.
Napi több tízmilliárd adatponttal dolgozó elemzésről van szó, százezres nagyságrendű kódsoron keresztül – e szakmai kihívás elvégzése pedig lehetetlen manuálisan, csupán az emberi agy segítségével.
Miért kifizetődő az új megközelítés?
Az új módszereknek köszönhetően kézzelfogható eredmények és érvek is a piaci szereplők rendelkezésére állnak, amik egyértelműen az új megközelítés mellett szólnak. Íme két példa:
- Elméleti példa: Az Oxfordi Egyetem 2015-ben átfogó kutatást végzett a témában, ahol 200 projekt összesített eredményeiből arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy 80 százalékos korreláció van az egyes értékpapírok ESG tényezői és részvényárfolyama között.
- Gyakorlati példa: Egyre több vagyonkezelő és alapkezelő számol be arról világszerte, hogy működőképes az új szemlélet és pozitív hatást gyakorol a befektetési portfólióra. A környezeti, társadalmi és vezetői döntési mechanizmusok vizsgálatával ugyanis kiszűrhetők a gyengébben teljesítő vállalatok a portfólióból. Az ESG és a Big Data ötvözése tehát elsősorban nem extra profitot hoz az alapok számára, hanem megóv a szarvashibáktól. Ezek elkerülése pedig akár évi többszáz bázispontos előnyt is kínálhat egy ESG befektetési alap számára.
A hitelminősítés jövője
2019-ben az amerikai MIT egyik kutatása szintén figyelemreméltó jelenségre mutatott rá, amikor a klasszikus hitelminősítés és az ESG értékelések közötti különbségeket vizsgálta.
- A Standard & Poor’s, a Moody’s és Fitch hagyományos módszerei esetében bőven 0,95 feletti volt a korreláció, kvázi egyforma tényezők alapján vizsgálják a nagy hitelminősítők az értékpapírokat. A minősítési rendszer gyakorlatilag egyetlen, egyszerű táblázatban bemutatható.
- Az ESG értékelést végző piacvezető cégek esetében viszont csak 0,61 a korreláció értéke, vagyis igencsak eltérőek az értékelési módszerek. Az egyedi módszerek pedig különböző hatást gyakorolhatnak a befektetési portfóliókra.
Ez azt eredményezheti, hogy a hitelminősítői ajánlások szórása sokkal nagyobb lehet a jövőben, és nagy valószínűséggel jelentősen felértékelődhetnek a működőképes módszertanok.
Tehát nemcsak maga az adat, hanem annak feldolgozási vagy értékelési módszere is jelentős értéket képviselhet majd az intézményi befektetőknél. A képletekért vagy formulákért ezért óriási harc lehet a piacon, hiszen aki először használhatja azokat vagy megszerzi a jogait, abból könnyen piacvezető befektetési szolgáltató válhat.
A „Hathaway-effektus” és tanulságai
Történelmi hibához vezetne azonban vakon követni a Big Data módszertanokat, legyen szó az ESG szemléletű vagy a hagyományos elemzői megközelítésekről. Jó példa erre a „Hathaway-effektus”.
A 2012-ben felfedezett jelenség erős korrelációt mutatott a Anne Hathaway szereplése, és Warren Buffett cégének (Berkshire Hathaway) részvényárfolyama között. Minél többet tűnt fel filmekben vagy a médiában az Oscar-díjas színésznő, annál jobban emelkedett a befektetési vállalat árfolyama.
Kettőjük között természetesen a közös „kulcsszó” számított összefüggésnek, amely kisebb zavart okozva a rendszerben dezinformációhoz vezetett.
A japán Anime képregények befolyásolnák a new-york-i réz árát?
Szintén érdekes összefüggésre lelt a 90-es évek elején-közepén egy amerikai hedge fund, aki az adatok feldolgozásakor arra lett figyelmes, hogy a japán képregények árváltozását 9 hónapos fáziskéséssel leköveti New-Yorkban a réz árfolyam. Még érdekesebb, hogy e trendet meg is játszották a szakemberek, bár fogalmuk sem volt arról miért történik mindez.
Mindent összevetve azt javasoljuk, se Anne Hathaway következő filmjének premierén ne rohanjon a fenti korrelációra hivatkozva Berkshire Hathaway részvényt vásárolni, se a japán képregények árának alapján ne hozzon befektetési döntéseket, mert könnyen csalódás érheti.
Annál érdemesebb viszont nyomon követnie az ESG befektetési alapok által kínált lehetőségeket és az új szemlélet jövőbeli térnyerését.