gazdaságpolitika járvány koronavírus piaci érdekesség

Interjú – Hogyan változik meg a világ a járvány után?

by totalreturn 2020. május 21.

Magyarország az átrendeződés egyik nyertese lehet, főleg, ha nem leszünk finnyásak egyszerűbb munkákat is elvégezni. A gazdagabbak és a diplomások előnye tovább nőhet – véli Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő termékspecialistája. Interjú.

 

 

Ritka egyetértés mutatkozik a szakértők között abban, hogy a koronavírus-járvány levonulása után más világra ébredünk.

A vírus mindenek előtt megmutatta, mennyire egymásra vannak utalva az országok. Elsősorban gazdaságilag: nyilvánvaló például, hogy

a német autógyárak nélkül nincs magyar gazdaság. A világ ellátottsága pedig ezer szálon függ a kínai gyártási kapacitástól.

Olyan egyszerű dolgot, mint az arcmaszk, probléma beszerezni, ha leáll Kína. Valószínűleg nincs is ma olyan cég Európában vagy Amerikában, amelyik nem gondolkodik el azon, hogy a gyártás kapacitásának legalább kisebb vagy nagyobb részét haza-, de legalábbis közelebb telepítse – még ha így drágább is. Csak legközelebb ne legyen fennakadás a gyártásban és az ellátási láncban.

 

A termelés biztonsága minden bizonnyal most többet nyom a latban. Ázsia súlya a jövőben a nagy távolság miatt csökkenhet, de ki járhat jól az átrendeződéssel?

Például Magyarország, de az egész kelet-európai régió és Törökország is. Munkahelyek jönnek létre, és ez – még ha nem is a magasabban kvalifikáltabb munkahelyekről beszélünk – azért sokkal jobb, mint egy akár milliós munkanélküliség. Például Magyarországra jönne az Apple Iphone gyártásának 5%-a, de nekünk semmi feladatunk nem lenne a tervezésben vagy a fejlesztésben, hanem kizárólag az összeszerelést végeznék Magyarországon. Vagy Törökországban.

 

De ez még mindig jobb, mintha otthon ülsz munka nélkül.

Ebből a szempontból mindenképpen indokolt az öröm. Az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező munkafolyamatokkal kapcsolatban ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezek jelentős része környezetszennyező. Olcsó munkaerőből pedig már régebben is komoly hiány volt: Ukrajnából kellett embereket behozni. A keletről nyugatabbra áthelyezett gyártás drágább, így inflációt gerjeszt.

 

Más sem hiányzik az embereknek, mint még egy áremelkedés. Nem tart a társadalmi feszültség növekedésétől?

Sajnos rengeteg ember vesztette/veszíti el a munkáját. Nő az öngyilkosságok száma, családok esnek szét. Sokan nem tudják befejezni az elkezdett egyetemi tanulmányaikat, mert vagy elfogy a pénzük, vagy nem kapnak kölcsönt a bankoktól. Még jobban nő a szegények és gazdagok, illetve a diplomások és a középiskolai végzettek közti (jövedelmi) különbség.

Kutatások szerint az egyetemi diplomások 63%-a tudja otthonról végezni a munkáját, míg az alacsonyabb végzettségűeknek kevesebb, mint 20%-a.

A világ fejlődésével az alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkanélkülieknek egyre nehezebb lesz munkát találniuk.

 

Mert a robotizáció pont ezeknek az embereknek veszi át a munkáját. Egyébként épp az így kieső jövedelmek pótlására szolgálna az állampolgári jogon járó alapjövedelem is. Steve Wozniak, az Apple társalapítója, a technológia ágazat véleményvezére szerint ennek bevezetése ma fontosabb, mint valaha.

Nem tartom kizártnak, hogy az alapjövedelem elfogadottá válik, hiszen a következő években rengeteg munkát fognak robotok átvenni.  Ehhez azonban a mainál fejlettebb társadalom kell, amihez talán a skandináv országok, vagy a távol-keleti Szingapúr áll a legközelebb. Az embereknek bízni kell a politikai vezetésben és a vezetésnek az emberekben.

A robotizáció egyébként szerintem nem szükségszerűen rossz a munkaerőpiacra, a jövedelmekre nézve.

A technológiát értő, üzemeltetni tudó munkaerőre egyre nagyobb kereslet mutatkozik, ráadásul a nagyobb hozzáadott értéket képviselő iparágak GDP-növekedési ütemre gyakorolt hatása kimutathatóan nagyobb.

 

 

 

* Hozzájárulok, hogy az Aegon Alapkezelő a továbbiakban marketing tartalmú megkereséseket küldjön részemre és elfogadom az ehhez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatót.