„Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz romlása mellett” – ilyen, vagy ehhez hasonló definíció olvasható a legtöbb közgazdaságtan könyvben. Az inflációval kapcsolatos pénzügyi folyamatok, kockázatok vagy éppen lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a puszta pénzromlás kérdésén.
Mi az infláció?
Ha az inflációt több oldalról közelítjük meg, akkor a kockázatok mellett rögtön a lehetőségek is körvonalazódnak. Az infláció tehát:
- kockázat, ami a meglévő pénzünk mennyiségét ugyan nem befolyásolja, annak értékét viszont erodálja,
- „segítség” a hitellel rendelkezőknek, hiszen a hitelező (bank) pénzének reálértéke is romlik, így egyre kevésbé megterhelő fizetnie az adósnak a törlesztőrészleteket (fix kamatozás esetén),
- a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szükséges feltétele, amennyiben az infláció hosszú távon kiszámítható és képes beépülni a gazdasági szereplők várakozásaiba.
Mikor, és milyen infláció jöhet?
Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben – akár már 2021-től.
- A rossz hír tehát, hogy érdemes megbarátkozni az infláció gondolatával, és egy új stratégiával készülni a védekezésre.
- A jó hír, hogy az elemzések szerint viszonylag jól tervezhető, és a gazdaság szereplői által beárazható inflációra számíthatunk világszerte.
Infláció vs. befektetők
Kár lenne tagadni a tényeket: az infláció a befektetők szempontjából inkább kockázatot jelent, mint lehetőségeket. Az 1. pontban említett pénzromlás kockázatát ugyanis csak rendkívül kis mértékben ellensúlyozzák a 2. és 3. pontban felsorolt lehetőségek.
Befektetői szempontból az alábbi két tényező megértése a legfontosabb inflációs környezetben:
- Nincs dobozos megoldás! A tévhitekkel ellentétben nem létezik olyan pénzügyi termék, vagy fizikailag létező tárgy, ami egyértelmű védelmet nyújtana az infláció ellen. Vannak jó menekülőeszközök (nemesfémek, ingatlanok, árupiaci termékek, stb.) a piacon, de a sikeres védekezéshez és a profitszerzéshez ezek arányát – figyelembe véve az aktuális gazdasági helyzetet – aktívan kell kezelni a portfólión belül.
- Fókuszban a reálhozam! Fontos a befektetők számára, hogy ne a nominális kamatok, hanem a reálhozam alapján értékeljék a pénzügyi termékek teljesítményét
Y és Z generáció, mint társadalmi kockázat
Amennyiben a várakozásoknak megfelelően valóban erősödő inflációs környezetben találja magát a globális gazdaság, akkor kulcsfontosságú kérdés lehet társadalmi szempontból, hogy az Y és Z generáció képviselői mennyire lesznek képesek alkalmazkodni az új gazdasági környezethez.
- Hátrány lehet, hogy e két generáció tagjai még sohasem találkoztak aktív keresőként vagy fogyasztóként az infláció hatásaival, ami figyelembe véve a közösségi média erős hatását, akár kisebb pánikhoz is vezethet
- Előnyként viszont felhozható hogy ezek a generációk viszonylag jól alkalmazkodnak az új külső gazdasági vagy társadalmi tényezőkhöz
Készüljön fel velünk az inflációra!
Az Aegon Alapkezelő szakembereinek iránymutatása alapján újabb cikksorozatot indítunk a Totalreturn.hu blogon. Így az orosz gazdaság, a megatrendek, ESG befektetések és feltörekvő piacok után most az infláció témakörét vesszük górcső alá.
A tanulságos történelmi áttekintés mellet foglalkozunk majd az inflációs nyomás szakmai hátterével, a kötvények, részvények, nemesfémek, vagy éppen árupiaci termékek védekezésben betöltött szerepéről. De annak is utánajárunk majd, hogy melyik szektorok lehetnek a nyertesei és a vesztesei a magasabb inflációnak.
Kövesse inflációról szóló cikksorozatunkat vagy iratkozzon fel szakmai hírlevelünkre!
