Semmit nem adnak ingyen, a békét sem. A békéért tenni kell, és furcsa módon az egyik tennivaló a védelem erősítése, különösen akkor, ha „a nemzetközi helyzet fokozódik”.
Virág elvtárs szavai most is érvényesek. A világ vezető hatalmai közül néhány erőteljes katonai fejlesztésekbe kezdett, és erre volt, aki reagált, volt, aki nem. Figyelemre máltó, hogy a katonai kapacitásokba legintenzívebben invesztáló két ország gazdasági és demográfiai kilátásai romlanak, és ilyenkor sokszor válik agresszívebbe a politika, hogy kompenzáljon az elveszni látszó jóléti sikerekért.
A katonai kiadások változása dollárban 2003 és 2013 között
Ez az összehasonlítás persze sántít egy kicsit, mert nem csak az abszolút változások a lényegesek, hanem az is, hogy az ország jövedelemtermelő-képességéhez képest hogyan változtak a védelmi kiadások. A korrekt összehasonlítás kedvéért 10 és 5 éves változásokat is néztem.
A katonai kiadások az ország GDP-jéhez képesti nagyságában bekövetkezett változás 2003 és 2013 között
Hosszú távú összehasonlításban Izrael csökkentette legjobban a védelmi kiadásait, igaz, volt honnan. A Világbank adatai szerint 2003-ban az ország a bruttó hazai össztermék majdnem 10%-át költötte a védelemre, ez most kevesebb, mint 6%. Magyarország védelmi kiadásainak nagyjából felétől „szabadult meg” a GDP-jéhez képest. Az északi rezsim árnyékában élő Korea, a saját geopolitikai szerepét újradefiniáló Oroszország és az állandóan változó közel-keleti helyzetben manőverező Szaúd-Arábia növelte legjobban relatív katonai terheit. A bázishoz (2003) képest az afgán, majd az iraki fronton is aktív USA-ban következett be a negyedik legnagyobb növekedés.
A katonai kiadások az ország GDP-jéhez képesti nagyságában bekövetkezett változás 2008 és 2013 között
Rövidebb, a jelenhez jobban kötődő távon kicsit más a helyzet. Itt is Szaúd-Arábia (arab tavasz?) és Oroszország mutat kiugró növekedést, Amerika viszont az ellenkező irányba tart. Az orosz számokat nagyon nem kell magyarázni, elég bekapcsolni a híreket. Oroszország háborúzik a szomszédjai ellen. Ennyi. Egyébként Szaúd-Arábia és a minden oldalról szorongatott Izrael után Oroszországban a legnagyobb a védelmi kiadások aránya a GDP-hez képest, és folyamatosan növekszik. Az idei recesszió, és az egyre intenzívebbé és kiterjedtté váló konfliktusban ez feltehetően még magasabb lesz.
Amerikai visszahúzódása mellett nem meglepő, hogy a Görögország váltott kicsit spórolós üzemmódra, már amennyire a görög számoknak általában hinni lehet. Azért azt szükséges megjegyezni, hogy a költségvetési megszorítás után is a görög védelmi költségvetés GDP-arányosan hivatalosan is nagyobb, mint a legtöbb európai országé, beleértve a brit és a francia büdzsét is.
Magyarország védelmi költségvetése abszolút és relatív mértékben is egyre kisebb, mára a NATO-ban elvárt arányokat sem teljesítjük. Közben a szomszéd országban háború dúl. Szép dolog a békevágy, de nekem erről inkább az ismert sorok jutnak eszembe:
Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének
Forrás: Világbank, Bloomberg, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
