Az elmúlt hetekben komoly gyengülés történt a forint piacán: amíg az októberi hónapot még a 295-ös szint környékén zárta a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, addig december második napjára már 304 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon. A devizánk sérülékenysége önmagában nem meglepő, hiszen a magyar kamatcsökkentések eredményeképpen egyre kisebb a kamatkülönbözet az eurós alapkamattal szemben, ami pedig egyre olcsóbbá teszi a forint shortolását, illetve egyre kevésbé vonzóvá annak tartását.
Az EURHUF 1 hónapos, 3 hónapos és 6 hónapos implikált kamatának alakulása
forrás: Bloomberg
A 3%-os leértékelődésnek azonban volt egy érdekes szakasza, amikor is Matolcsy György, jegybankelnök egy konferencián felszólalva a laza kamatkörnyezet tartós fennmaradásáról beszélt Magyarországon. Akkor, amikor a forint egyébként is közelíti a 300-as lélektani határt, nem egyértelmű a nyilatkozat időzítése. Emellett Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter is megjegyezte – a jegybank elnökének nyilatkozatával gyakorlatilag megegyező időpontban -, hogy további kamatvágásokban bízik. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen szándék rejlik a forint szakadékba lökése mögött.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek a piac tesztelése tűnik. Mivel a Magyar Nemzeti Bank felderítetlen vizeken jár a 3,2%-os alapkamattal, ezért az irányadó ráta további alakításával óvatosnak kell lennie a Fed tapering árnyékában. Óvatosnak, hiszen egy nemkívánatos gyenge deviza több kárt tud okozni, mint hasznot hozni. A magyar export import termékekre utaltsága magas (a Citibank elemzői megvizsgálták, hogy az exportált termékek importból származó aránya 60% Magyarországon), így a gyenge deviza nem hogy élénkítené, de a nettó export visszaesésén keresztül lassíthatná a növekedést, és rövid távon a kiskereskedelmi forgalom is visszaeshet a lakosság körében továbbra is magas devizaadósság miatt (eddig elmarad az árfolyamgát-rendszerbe belépők száma a várttól). Az óvatosság azért is indokolt, mert kevés eszköze van a jegybanknak az intervencióra úgy, hogy közben ne veszítsen hitelességéből.
Azt is látni kell, hogy a kormánynak fontos, hogy a választások előtt ne emelkedjen az államadósság szintje a GDP-hez képest. A magas devizaadósság aránya miatt (a központi költségvetés adósságának mintegy 39,2%-a devizában denominált) így nem szaladhat el nagyon a forint árfolyama, sőt, a jelenlegi 302 körüli szintekről erősödnie kell a forintnak az adósságadat kozmetikázása érdekében.
Forrás: Kalisz – Gargyan – Sindel –Chrapek: Central Europe Macro Flash, FX Rate Not An Obstacle To Exporters, Multi-Asset, Citi Research, Citibank, 5 December 2013
