Amerikában változatlanul a legfontosabb piacot meghatározó esemény a jegybank kamatdöntő ülése, illetve az azt követő sajtótájékoztató. A befektetők azt próbálják kitalálni, hogy mikor fog a jegybank először kamatot vágni, és összességében mennyi kamatvágás lesz 2024-ben. 2023 azzal az elképzeléssel fejeződött be, hogy idén a gazdaság vagy keményen fog landolni, ami recessziót jelent, vagy puhán, ami azt jelenti, hogy a gazdaság ugyan lassulni fog, de nem lesz recesszió.
Az elmúlt pár hétben, a makrogazdasági adatok alapján azonban az a nézet kezdett terjedni, hogy nem lesz semmilyen lassulás, az amerikai gazdaság töretlenül fejlődik, és ezért a jegybank sem fog nagyon sietni a kamatvágásokkal. Január elején még 180 bázispont vágást árazott a piac, ami február végére már csak 100 bázispontra csökkent. A kamatdöntő ülésen az a határozat született, hogy még nem vágnak kamatot, mivel az infláció ugyan csökken, de vannak olyan jelek, ami azt indikálhatja, hogy a jövőben az infláció újra elkezdhet emelkedni. A jegybank elnök szerint „nem lenne helyénvaló azelőtt kamatot csökkenteni, mielőtt nagyobb bizonyossággal kijelenthető, hogy az infláció fenntartható módon a 2 százalékos cél felé tart”.
Az elemzői nyilatkozatok alapján többen csalódottságukat fejezték ki, érthetetlennek nevezve a Fed kivárását, „Powell mindenkit megizzasztott”. Ezzel együtt a közeli kamatvágásba vetett hit még nem veszett el. A piacok először negatívan reagáltak a jegybank kommunikációjára, de a jegybank elnök válaszai a tájékoztatón megnyugtatták a befektetőket, és új csúcsokra emelkedtek. Megjegyzendő, hogy a korábbi piaci vezetők közül pár részvény nincs a csúcsai közelében, ami azt jelentheti, hogy váltás megy végben a részvénypiacokon.
Most a legfontosabb részvény az Nvidia cég részvénye, amelyik a mesterséges intelligenciához gyárt nélkülözhetetlen chippeket. A negyedéves jelentése előtt úgy tűnt, hogy ha negatívat jelent, akkor komoly tőzsdei összeomlás lehet, de ha az eredmény jó, akkor tovább folytatódhat az emelkedés. A cég jót jelentett, és a részvény árfolyama a tőzsdével egyetemben új csúcsokra tőrt ki. Szintén változás a piacokon, hogy a Russel 2000-es index elkezdett újra jól teljesíteni, ami azt indikálhatja, hogy a 2022 novemberében elkezdődött tőzsdei emelkedés még tovább folytatódhat.
A kínai makroadatok változatlanul vegyes képet mutatnak a kínai gazdaságról. A Caixin kínai szolgáltató szektor PMI értéke januárban 52,7 lett a decemberi 52,9 után, a nyilatkozó cégek szerint a megrendelések dinamikája romlott, ugyanakkor a foglalkoztatás már második hónapja nőtt és a cégek a távolabbi jövőt tekintve érdekes módon optimistábbá váltak. Az inkább a magán/exportszektort mérő Caixin kínai feldolgozóipari PMI értéke januárban a vártnak megfelelően 50,8-ra emelkedett, a megkérdezett cégek a külföldi kereslet javulását látják és általában véve is optimistábbak lettek az idei évre. Ugyanakkor ez nem fordult át a foglalkoztatás növekedésébe, a cégek továbbra is létszámot építenek le és költséget racionalizálnak. A kínai árak továbbra is nyomottak: januárban a várt 0,5 százaléknál is jobban, 0,8 százalékkal estek a fogyasztói árak év/év alapon, erre 2009 (!) óta nem volt példa.
A gyenge lakossági kereslet, a csökkenő nominális bérek és specifikusan a sertéshús piacán kialakult túlkínálat egyaránt segített ennek elérésében. A termelői árak 2,5 százalékos éves esése nagyjából a vártnak megfelelő. A kínai jegybank június óta először vágta le az 5 éves prime-rate-et – ráadásul a Kínában szokatlanul magas 25 bázisponttal -, amely a jelzáloghitelek árazási benchmarkja, egyéb kamatlábakhoz viszont nem nyúltak. A lépés mértéke azt jelezheti, hogy a hatóságok tényleg aggódnak az ingatlanszektor összedőlése miatt. A kínai vezetés aggódik a tőzsde teljesítménye miatt is. A kínai értékpapír-felügyelet közleménye szerint szokatlan módon még a kritikát is meghallgatva szeretné megtámasztani a részvényárakat. A Shanghai Securities News szerint a szervezet új vezetője „éjjel-nappal ezen a projekten dolgozik”. A UBS számításai szerint csak idén 57 milliárd dollárnak megfelelő jüanért vásároltak kínai állami alapok részvényeket, amely rekord tempónak számít. A bank szerint további vételek jönnek majd a piac megtámasztása érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank januárban 100 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami így már 9,00%. Virág Barnabás jegybanki alelnök szerint a döntés nem volt egyhangú, de a nagy többség támogatta a magasabb kamat csökkentést. A döntést nagymértékben befolyásolta, hogy az infláció gyorsabban csökkent a piaci és a jegybanki várakozásokhoz képest, és a globális kockázatok megmaradtak ugyan, de nem okoztak emelkedést az energia árakban. A magyar gazdaságban erőteljes és általános dezinfláció érvényesül. Januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult. Az alelnök előrejelzése alapján várható, hogy az alapkamatot 6-7%-ra vágják az első félév végére. A kamatdöntés után a forint gyengült az euróval szemben, és a 390-es szint fölé emelkedett.
A cikk megtekinthető a portfolio.hu oldalon:
https://www.portfolio.hu/befektetes/20240229/vig-a-gazdasagok-a-recesszio-fele-haladnak-672001
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
