Baranyi Pál portfólió menedzser, VIG Alapkezelő
A 2024-es év legnagyobb sztorija kétséget kizáróan a mesterséges intelligencia. Az AI hype berobbanása óta a technológiai szektorban egymásra licitálva jelentik be a nagy cégek – az Apple, a Google vagy éppen a Meta -, hogy milyen gigaberuházásokkal tervezik kihasználni az AI potenciálját.
Azonban egyre égetőbb kérdés, hogy hogyan lehet előállítani azt az óriási mennyiségű energiát, amit az AI fejlesztéshez szükséges, hírhedten energiaigényes adatközpontok igényelnek majd. Egyre több intézményi befektető érdeklődik az atomenergia iránt annak költséghatékonysága miatt, de valóban az atomenergia teszi lehetővé a mesterséges intelligencia fejlődését?
Az elmúlt hónapokban több hír is megjelent, hogy kockázati tőke alapok és nagy intézményi befektetők szereznének aktív kitettséget atomenergetikai vállalatokban és startupokban. Nemrég a Microsoft és a Blackrock jelentette be, hogy egy potenciálisan 100 milliárd dolláros alapot indítanak, ami az AI fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztéseket finanszírozná. Ez az alap azonban például adatközpontok mellett energetikai projektekbe is fektetne, ahol pedig az atomenergia tűnik az esélyes jelöltnek. Folyamatosan nagy az érdeklődés a kisméretű moduláris erőművek (SMR) iránt, amelyek teljesítményben a hagyományos atomerőművek termelte energia akár 60%-át is elő tudják állítani, miközben számottevően olcsóbbak. (Az SMR-ek egységei előre legyárthatók, majd a helyszínen szállíthatók és felszerelhetők, így olcsóbban megépíthetők, mint a nagy teljesítményű reaktorok, amelyeket gyakran egy adott helyre egyedileg terveznek.) Másik előnyük, hogy olyan helyekre is telepíthetőek, köszönhetően kis méretüknek, ahová normál atomerőművek nem. Az ilyen SMR-ekkel foglalkozó vállalatok éllovasa a Bill Gates érdekeltségébe tartozó TerraPower, amely idén júliusban kezdte meg egy hasonló erőmű építését, ami egymaga akár 17 adatközpontot is képes lesz energiával ellátni. A TerraPower korábban már 830 millió dollár értékű finanszírozást kapott különféle intézményi befektetőktől.
De miért lett ilyen népszerű hirtelen az atomenergia? Fő indok az adatközpontok és AI fejlesztés miatt megugró energiaigény, amelyet a többi tradicionális energiaforrás nehézkesen tud kielégíteni. Ez az energiaigény az Ares Management alternatív befektetési vállalat számításai szerint a maihoz képest több, mint a mai duplája lehet 2027-re. Kézenfekvő megoldás erre az atomenergia, mert a nukleáris erőművek folyamatos áramellátást biztosítanak, szemben például a napenergiával – utóbbi ugyanis csak napos időben jár csúcsra. Az energiatermelés szinten tartása fontos tényező, mivel az adatközpontok is folyamatos áramellátást igényelnek, nem úgy, mint például a lakosság, ahol a napenergia ciklikussága többé-kevésbé megfelel a háztartások igényeinek. Másik fontos érv az atomenergia mellett a karbonsemlegesség. Jelenleg az USA-ban a teljes energiatermelés kétharmada fosszilis energiaforrásokból származik, amelyet többek között a Párizsi Klímaegyezmény keretein belül csökkenteni kell. Ebben is megoldás lehet az atomenergia, ami pillanatnyilag az USA energiaellátásának csupán 8%-át teszi ki.
Ugyanakkor számos aggály is nehezíti az atomenergia széleskörű elterjedését az Egyesült Államokban. Sokakban még frissen él az 1979-es Three Miles Island incidens, amely bár nem járt közvetlen halálesettel, megrengette az amerikaiak bizalmát az atomenergiában. (Azóta egyébként a Microsoft egy új 20 éves megállapodás keretében újra nyittatná a Constellation Energy tulajdonában álló reaktort, hogy karbonsemleges energiával tudja ellátni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos működését.) Frissebb élmények is óva intenek az atomenergia használata ellen: a Helen hurrikán során leesett eső megemelte a vízszintet egy bezárt floridai atomerőmű szennyvíz tárolójában, ami így kiöntött. A radioaktív szennyvíz áradás okozta károkat szerencsére sikerült minimalizálni, ugyanakkor az ilyen esetek felhívják a figyelmet az nukleáris energia veszélyeire. Az azonban biztos, hogy az AI beruházásokhoz szükséges energiaigényt a megújuló erőforrások egyelőre csak nagyon drágán tudják kielégíteni, míg a fosszilis erőforrások a karbonsemlegességi célok miatt korlátozottan jöhetnek szóba. A kockázati tőke és befektetési vállalatok által jelzett trend az atomenergiát favorizálja, ami egy viszonylag olcsó és klímabarát megoldást jelenthet. Egyelőre azonban még sokan tartanak az atomenergia jelentette kockázatoktól, ami még bizonytalanná teszi az atomenergia jövőképét.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
