Hogy a lényeggel kezdjem: ha megszavaznák a kilépést, akkor az a második világháború után kialakult világrend végének a kezdetét jelentené. Lehet persze, hogy ez a vég már elkezdődött, csak nem vesszük észre. Az integrációt végrehajtó és ápoló régi politikai elit szklerózisa, a feltörekvő „alternatív” politikai pártok erősödése jobbról és balról, az Eurózóna modelljének működésképtelensége mind ebbe az irányba mutat, de ha ezek tényleg a „Leave” kockát ikszelnék be, akkor már papírunk is lenne róla, hogy game over. És senki ne értse félre: a szétszakadó Európa nem lesz jobb hely, mint a mostani, mely soha nem látott békét és prosperitást jelent a benne lakók tömegének. (Aki joggal vagy jogtalanul nem érzi, hogy történelmi visszatekintésben prosperitásban élne, annak sem lenne jobb Európán kívül, sőt.)
Ami a tőkepiaci következményeket illeti, ezek feltehetően szerteágazóak lennének, de nézzük, hol lehetne a Brexitből azonnal komoly stressz! Mivel a Brexit Európa egységén verne éket, igazán szívóágon azok a piacok lennének, amelyek azért vannak ott, ahol, és nem sokkal gyengébb szinteken, mert az egységes európai kötelezettségvállalás támasztja őket. Igen, ez Európa, különösen az Eurózóna perifériája, ahol, mint láttuk, a válság még nem ért véget, pusztán stand by-üzemmódra van állítva.
A következő néhány grafikon a periféria kamatszintjeit hasonlítja össze a centruméval, azaz Németországgal. Hogy elkerüljem azt a választást, hogy a két-, öt- vagy tízéves hozamokat hasonlítsam-e össze, a Bloomberg és az EFFAS által kalkulált kötvényindexek átlagos hozamszintjére csináltam meg az ábrákat. Így a vonal azt jelenti, hogy mennyivel magasabb az adott országban az átlagos állampapír-kamatszint (tehát az állam lejáratokkal súlyozott átlagos pillanatnyi finanszírozási költsége), mint Németországban. A vastagabb sima vonal a trendet jelezni hivatott 55 hetes mozgóátlag.
Átlagos spanyol állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Egy átlagos spanyol államkötvény most 1,4 százalékkal (140 bázisponttal) hoz többet, mint a német. Ennek az alja tavaly még 100 bázispont körül volt, az év elején is, amikor a német 10 éves hozam először szakadt le a mosatni szintekre. Azt mondhatjuk, hogy a német hozamok ismételt esését Spanyolország nem követte le, ami nem az erő jele. Ráadásul az 55 hetes mozgóátlag enyhén ugyan, de emelkedik, ami ennek a kamatkülönbözetnek a kifenekelésére utal, azaz a piac elég érzékeny lenne felfelé. Az ellenállás éppen a mostani szinten van, tehát kis mozgás is elég lehet, hogy beindítson valami kellemetlen új trendet.
Átlagos olasz állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Az olasz hozamok már tavaly is kicsit tágultak a németekhez képest, majd az év végi lenyugvás után most megint emelkednek. A mozgóátlag itt lapos, de a kifeneklés itt sem zárható ki. Körülbelül 150 bázispontos (másfél százalékos) kamatkülönbözetnél van az ellenállás.
Átlagos portugál állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Portugáliában már túl vagyunk az áttörésen, de itt az is látszik, hogy a sáv elhagyása nem jelent azonnali kékhalált. Természetesen számít, hogy a spanyol és az olasz piacon nincs pánik, de itt inkább a trend lassú fordulása zajlik. Portugália számára a könnyű időszaknak feltehetően vége van, és egy tartósan szélesedő kamatkülönbözetre kell számítania.
Európa perifériáján nem csak az Euróövezet problémás országai találhatók meg, a régiónk is ide tartozik. Itt a Bloomberg valami miatt nem bázispontban, hanem százalékpontban szállítja az értéket, de úgy tűnik, hogy Lengyelországban, Portugáliához hasonlóan, trendforduló volt. Talán a hozamok kicsit előre is szaladtak, de mélypont már messze mögöttünk van, időben és térben is. A lengyel piac már most alulteljesít, pedig a britek még velünk melegednek a közös európai tűz mellett.
Átlagos lengyel állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Csehországban annyiban más a szitu, hogy ott extra alacsonyak a kamatok, volt, hogy az átlagos cseh kamat a német alatt volt (hogy miért, erről a terveim szerint a holnapi posztban), és most kb. 0,4 százalékpontra tágult a különbözet. Ez is egy trend, de ettől a csehek még nem fogják itt-ott megszurkálni magukat
Átlagos cseh állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Végezetül jöjjön Európa újdonsült futballnemzete, ahol az átlagos hozamszint annyi, mint Lengyelországban, viszont ez nem volt sokkal lejjebb korábban sem. Magyarország nagyjából hozza a formáját, és viszonylag stabilan várja a csütörtöki exit pollok eredményét. Kelet-Európa annyiban más az első trióhoz képest, hogy ezek az országok nincsenek az ECB tervgazdasági lélegeztető gépén, ugyanakkor a korábbi tapasztalatok szerint komoly együttmozgás bír lenni az itteni és a spanyol-olasz-portugál kamatok között.
Átlagos magyar állampapírhozam a német átlagos hozamhoz képest
Természetesen mi sem várjuk, hogy a „Leave” győzzön (illetve bele sem merünk gondolni, hogy az hosszú távon mi jelentene), inkább az lesz érdekes, hogy ez a kifeneklés-trendforduló milyen irányt venne akkor, ha a szavazás eredményeképpen minden maradna a régiben: az Egyesült Királyság tagja a klubnak, a világgazdaság lassul, Amerika kezd kifulladni, a részvénypiacok pedig drágák.
Forrás: Bloomberg
