Az elnökválasztás mellett a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos konfliktusok vetnek hullámokat az amerikai médiában. A legfrissebb eset az észak-karolinai Charlotte-ban történt, ahol egy intézkedő, rendőr lelőtt egy gyanúsan viselkedő, fekete bőrű autóst, aki talán egy korábbi balesetben szerzett agyi sérülése miatt viselkedett furcsán. Az ilyen helyzeteken nem segít persze, hogy az állam törvényei megengedik a nyílt fegyverviselést, így a kétség kívül előítéletes rendőrök minden gyanús matatásra hajlamosak a fegyverhasználatot is mérlegelni. Az előítéletnek különös csavart ad, hogy az intézkedő rendőr maga is fekete bőrű volt (mint ahogy a charlotte-i rendőrfőnök is az).
Egy másik blogbejegyzésben találtam egy ábrát, aminek az eredetijét kikutatva letöltöttem az FBI 2015-ös bűnügyi statisztikáinak ide vonatkozó adatát. A grafikon az elkövető és az áldozat etnikai hovatartozása alapján sorolja be a 2015-ös év gyilkosságait. A gyilkossági statisztika az FBI honlapjáról jön, a később használt népességi számokat a wikipediaról szedtem.
Gyilkosságok az Egyesült Államokban 2015-ben
Az egyéb kategóriákat (indián őslakosok, alaszkai őslakosok, stb.) nem raktam be az ábrába, ami viszont a fehér kategóriában tartalmazza a spanyolajkú lakosságot is, amit bizonyos statisztikai számbavételek esetén néha külön kategóriában kezelnek. Tavaly a fehér és a fekete bőrű lakosság nagyjából ugyanannyi gyilkosságért volt felelős, és érdekes, hogy mindkét esetben inkább a saját közegükben követték el őket.
Ez az összehasonlítás ugyanakkor megtévesztő, mert a lakosságon belül majdnem hatszor akkora a fehérek aránya, mint a feketéké, ezért két irányban is korrigáltam a nyers számokat. A baloldali ábra az elkövetők népcsoportjára vetíti a gyilkosságokat, a jobboldali pedig az áldozatokéra. Az első azt mutatja, hogy létszámarányukhoz képest a fehér vagy a fekete bőrűek között nagyobb az esélye annak, hogy valaki gyilkosságig menjen el egy konfliktusos vagy egyéb helyzet kezelésében. Ha így nézzük, hogy a rendőri „óvatosság” nem teljesen légből kapott: egymillió lakosra vetítve a feketék között hatszor nagyobb annak az esélye, hogy valaki gyilkossági ügybe keveredik. (Ez az elemzés azzal a feltételezéssel él, hogy egy elkövető egy gyilkosságért felel, ami ebben a formában feltehetően nem igaz. De mivel felderített bűntényekről van szó, így talán mégis az egy az egyben esetek dominálják a statisztikát.)
Gyilkosságok az Egyesült Államokban 2015-ben népcsoportokra vetítve
A jobboldali ábra azt feszegeti, hogy van-e faji megkülönböztetés azt illetően, hogy ki ki ellen követ el gyilkosságot. A népességszámmal korrigálva a fehér lakosság kétszer akkora valószínűséggel követ el gyilkosságot fehérek, mint feketék ellen. A feketék által elkövetett gyilkosságok is túlnyomórészt saját népcsoporton belül történnek: itt a különbség közel harmincszoros! Korábbi évekre visszatekintve a megoszlások jellege igen hasonló.
Sok következtetést én nem akarok levonni, de az látszik, hogy a helyzet nem egyszerű. Az viszont biztosnak látszik, hogy a második alkotmánymódosítás által engedélyezett fegyverviselés senkinek sem válik hasznára, annak sem, aki maga is fegyvert hord. Illetve egy valakinek viszont biztos jól jön ez a felfokozott hangulat:
Smith & Wesson Holding Corporation negyedéves árbevétel
A Smith and Wesson az egyik legnevesebb fegyvergyártó az USA-ban, és elég jól megy neki a biznisz. Ehhez még egy FB-n posztolt ellentmondásos youtube-videó, amelyről mindenki azt gondol, amit akar. De mondom, a helyzet nem egyszerű.
Forrás: FBI, en.wikipedia.org, Bloomberg Aegon
