A cím többet ígér, mint amit a tartalom ad, de pár fontos dolgot tényleg érdemes tudni Skóciáról most, hogy napokon belül a függetlenségéről szavaz. Az eredmény szorosabb, mint pár hónappal ezelőtt gondolták, most kb. 50% az esélye, hogy létrejön a független Skócia. Ukrajna mellett geopolitikai szempontból talán ez a legfontosabb esemény, ami 2014-ben bekövetkezhet, földindulásszerű változásokat hozva az európai egyensúlyban. De mit kell tudni Skóciáról, mint önálló gazdaságról? Nagyon nagy vonalakban a következőt.
Skócia a válság előtt 2-3 százalékkal növekedett, most inkább csak zötyög. Ebből a szempontból nem különbözik lényegesen Európától.
Skót gazdasági növekedés
Skót inflációs adatot sehol sem találtam, a hivatalos, még kísérleti jelleggel működő skót nemzeti statisztika sem publikálja. Összességében jellemző, hogy kevés az adat, ami Skóciáról, mint önálló gazdasági egységről, nemzetgazdaságról rendelkezésre áll. A fogyasztói árindex helyett GDP-deflátor idősorunk van, de ez minden országban ingadozóbb, mint a standard fogyasztói árindex. Az ONS-re hivatkozva az egyik skót közszolgálati szakszervezet szerint az infláció Skóciában 2012-ben 3,5%, 2013-ban 2,8% volt., tehát egyelőre nem kell félnie a kontinentális Európát fenyegető deflációtól.
A skót függetlenség gazdasági értelmét megkérdőjelezők leginkább azt hozzák fel, hogy Skócia jelentős külső egyensúlyhiánnyal küzd: a nemzeti számlákban mérhető export és import különbözete, ami nem egyenértékű sem a külkereskedelmi egyenleggel, sem a folyó fizetési mérleggel, de a nagykép szempontjából mégis releváns, mintegy 8%-os külső egyensúly hiányt jelez. Ez egy, a világ többi részével vett 3% körüli többletből és egy 11%-os (!!!) „többi Nagy-Britanniával” vett deficitből áll. Úgy tűnik, Skócia egymaga Nagy-Britannia nélkül nem állna meg a lábán, illetve ha lenne skót font, akkor annak rövid idő alatt masszívan le kellene értékelődnie az angol fonttal szemben, különben Skócia néhány év alatt jelentős külső adósságot halmozna fel. Az egyébként most még nem világos senkinek, hogy a két független ország között lenne-e valutaunió, de valószínűleg nem. Egyrészt az angolok akkor már erről is lepattintanák az óberkodó vidéki rokont, másrészt Skócia önálló költségvetési politikát akar, az Eurózóna válsága pedig bebizonyította, hogy közös valuta csak olyan közös költségvetés mellett tud működni, ami mellett a helyi költségvetési önállóság rendkívül korlátozott. (Ilyen az amerikai szövetségi költségvetés és az államok saját költségvetése közti viszony is.)
A skót font relatív túlértékeltsége önmagában nem magyarázza a külső egyensúlyhiányt, gyanítom, hogy ennek strukturális okai vannak, de az biztos, hogy ezt a jelentős túlfogyasztást a deviza nem bírná el. A probléma az, hogy amennyiben a külső egyensúlyhiányt devizaleértékeléssel orvosoljuk, nem gazdasági (és társadalmi!) szerkezetváltással, akkor abból csak elszegényedés lesz.
A nemzeti számlák által mérhető külső egyensúly
A kutya egyébként a költségvetési bevételeket turbózó olajbevételeknél van elásva. A skót költségvetés ugyanis most 10%-os deficitben van, viszont ha az északi-tengeri olajbevételeket nem lakosságarányosan, hanem területarányosan osztaná fel Nagy-Britannia, akkor a skót deficit lefeleződne. Rosszindulatú interpretációban: ha terület szerint osztanák meg az olajtermelés utáni járadékokat, akkor a skót politikusok a GDP 5%-val többet költhetnének erre-arra. Persze csak akkor, ha az így 5%-os permanens deficitet Skócia magában meg tudna-e finanszírozni. Valszeg nem.
Skócia költségvetési egyenlege lakosságarányos olajbevételekkel
Skócia költségvetési egyenlege területarányos olajbevételekkel
Természetesen nem a kitermelt olaj ellenértékének, mert az nem a költségvetésé, hanem a bányajáradék, illetve az egyéb adók, járulékok egyenlegének újraosztásáról van most szó.
Ezzel az a baj, hogy az elmúlt pár évben az északi tengeri olajbevételek a visszaeső volumenek miatt csökkentek. Az előrejelzések szerint is tart majd ez a trend, a költségvetést az olaj sokkal kevésbé segíti, mint eddig. A mostani felállás szerint tehát Skócia fenntarthatatlan folyó fizetési mérleg-hiánnyal és költségvetési egyenleggel, és ebből adódóan egy masszívan túlértékelt árfolyammal vágna neki a függetlenségnek.
Az Északi-tengerből származó területarányos olajbevételek a GDP százalékában
Azzal is számolni kell, hogy ez ja elentős túlfogyasztással küszködő gazdaság, amiben a költségvetés is lyukas, nem biztos, hogy egy későbbi krízishelyzetben támogatni tudná a saját bankrendszerét, ezért a szétválás esetén egy közepes sebességű, de határozott bank run sem zárható ki, tovább bonyolítva a kettős deficit miatt amúgy is problémás skót pénzügyi egyensúlyt. Megnézném, hogy a függetlenséget támogató politikusok hol vezetik majd a szétválás után azokat a bankszámláikat, ahol a vagyonuk nagyobb része parkol.
Tegnap már írtam, hogy az angol font piaca éppen eszmél, hogy lassan jön a népszavazás. A font gyengül, de ami sokkal érdekesebb, hogy az utóbbi pár napban az opciós piac szállt el, mint a győzelmi zászló: az implied vol sokkal magasabb, mint azt a historikus volatilitás indokolná, nyilván nem véletlenül. Tegnaphoz képest még durvább az elszálló.
USDGBP historikus és opciós volatilitás
Forrás: The Scottish Government, Bloomberg, saját számítások.
Amennyiben tetszett a bejegyzés és az elsők között szeretnél értesülni új blogbejegyzéseinkről, oszd meg és lájkolj minket a Facebook-on!
