Apu, a forint gyenge?
Ennek a kérdésnek így nincs sok értelme. Ha a piaci hangulat javulna és Magyarország vonzóbb befektetési helyszín lenne, akkor lehetne erősebb, de lehetne ennél sokkal gyengébb is.
Mennyivel lehetne gyengébb?
Elvileg bármennyivel, mert több mint hét éve szabadon lebeg az árfolyama. Ha a devizapiacokon pánik törne ki, vagy a magyar gazdaságról derülne ki valami eltitkolt disznóság, akkor jelentősen eshetne, egy ideje azonban nem mozog nagyokat, úgy tűnik, a piaci szereplők reálisnak tartják a helyzetét. Persze ha nagyon elkezdene gyengülni, akkor valószínűleg beavatkozna a jegybank.
Hogy avatkozna be?
Saját maga kezdene forintot vásárolni, úgy, hogy a készletében levő devizából adna el. A jegybankok gyakorta élnek ezzel a lehetőséggel, ha be kell avatkozniuk. Ha gyenge a devizájuk, akkor vétellel erősítik, ha pedig túl erős, akkor eladnak belőle és más devizát vesznek rajta.
Azt mondtad, hogy hét éve szabadon lebeg, ez mit jelent?
Azt jelenti, hogy senki nem határozza meg, hogy meddig gyengülhet, vagy erősödhet. Korábban, 16 éven át egy széles sávban mozoghatott, többnyire az euróval szemben. Volt egy erős és egy gyenge határ, amit nem léphetett át. Ennek a sávnak a széleit ez idő alatt négyszer módosították, egyszer pedig kiszélesítették. Ez ahhoz kellett volna, hogyha be akarnánk vezetni az eurót, akkor egy hasonló sávban kellett volna tartani két évig a bevezetés előtt. Aztán 2008-ban megszűnt a sáv, és a jegybank áttért az úgynevezett szabadon lebegő árfolyamra.
De most akkor erős vagy gyenge a forint azóta, és melyik a jobb?
Ez relatív, attól függ, hogy kinek. Amikor még megvolt a sáv, akkor legfeljebb 240 forint lehetett az euró, és nem lehetett több, mint 324 forint 70 fillér. Szóval ha ehhez viszonyítod, akkor gyenge, hiszen a 324-hez most közelebb van. Ugyanakkor vannak, akik szerint a korábbi erősödés sem volt hasznos. Magyarország főleg abból él, hogy ipari termékeket, alkatrészeket gyárt és ad el külföldre. Ehhez az a jó, ha gyengébb a forint, hiszen kevesebb euróért többet vehetnek tőlünk. Viszont ha egy ilyen ipari cégnek mondjuk meg kell vennie külföldről egy gépet euróért, akkor neki az a jobb, ha erősebb az árfolyam. Szóval ennek a bizonyos cég érdekelt mind a kettő verzióban, ehhez a legjobb, ha tart devizát is, és forintot is tartalékon. Összességében az a jó, ha nem ingatag az árfolyam, mert az a kiszámíthatatlanságot jelzi. Önmagában az euróhoz viszonyított árfolyama nem olyan fontos.
A gyenge forint jó a belföldi turizmusnak is, hiszen a külföldieknek emiatt olcsóbb hely lesz Magyarország, mi pedig drágábban utazhatunk külföldre, ezért szintén többen nyaralunk itthon. Ugyanakkor a devizahiteleseknek nyilvánvalóan az a jó, ha erős a forint ahhoz a devizához képest, amiben felvették. Az elmúlt évek nagy gyengülése ezért is okozott ilyen óriási problémát a hiteleseknek. Ráadásul a válságban nemcsak a forint gyengült, hanem a legnépszerűbb deviza, a svájci frank is erősödött, tovább rontva a helyzetet. Na például az ottani jegybanknak be kellett avatkoznia, hogy ne legyen még erősebb, mert már veszélyeztette a kereskedelmet az erős frank.
Nemrég azt olvastam, hogy egy nagy bank elemzője szerint gyengülni fog a forint.
Az ilyen banki elemzéseket nem árt fenntartásokkal kezelni. Nagy részük pozícióból beszél, ami azt jelenti, hogy a gyengülésre vagy erősödésre játszik, és ehhez csinál egy propagandaelemzést. Másrészt ezek az elemzések bizonyos forgatókönyvekre épülnek, azok pedig nem mindig jönnek be. Ugyanakkor minden ilyen elemzés fontos, hiszen kiderül belőle, ki, hogyan lát minket.
És miért nem gyengült nagyot a forint a leminősítések miatt, hisz tripla bóvliban vagyunk?
A hitelminősítők minősítése egyfajta ajánlás a befektetőknek. Ha egy ország, vagy cég bóvliban van, azaz nem ajánlják befektetésre, az nem azt jelenti, hogy nem fektetnek be ott. Egyes bankoknál, brókercégeknél szabály, hogy ilyen papírokból nem tarthatnak sokat. Viszont a válság miatt olyan alacsonyan voltak a hozamok világszerte, hogy a magyar állampapírok még úgy is vonzóak tudtak maradni, hogy bóvliban voltak, és hogy közben csökkent az alapkamat. Szóval ez nem elsősorban a bizalmat mutatja, hanem a kötvénypiacok sanyarú állapotát, és az alacsony hozamkörnyezetet. Egyébként a válság óta a befektetők kevésbé bíznak a hitelminősítőkben, szerintem ez is közrejátszhatott.
Azt olvastam, hogy nemsokára felminősítenek minket, igaz ez?
Igen, erre sokan számítottak az elmúlt hetekben, de ez egyelőre elmaradt. A forint árfolyama szempontjából ez szinte mindegy lesz. A befektetők továbbra sem a minősítést fogják nézni, hanem a hozamokat. Márpedig ha az amerikai kamatemelések elkezdődnek, akkor sajnos nem attól leszünk versenyképesek, hogy felminősítenek-e minket, hanem attól, hogy az állampapírhozamaink emelkednek-e. Ehhez pedig a jegybanknak előbb-utóbb el kell kezdenie kamatot emelni.
/Folytatjuk/
Amennyiben tetszett a bejegyzés és az elsők között szeretnél értesülni új blogbejegyzéseinkről, oszd meg és lájkolj minket a Facebook-on!
