ESG alapú befektetés pénzpiaci szabályozás piaci érdekesség

Az ESG alapok állják a hozamversenyt is – 2. rész

by totalreturn 2020. július 27.

Ha egy vállalat jelenbeli értéke a jövőbeli pénzáramlások összegével egyenlő, akkor a hosszú távon fenntartható növekedés szerepe kulcsfontosságú. De látszik-e ez a tőzsdei árfolyamokban is? Jobb hozamokat lehet-e elérni velük, vagy a felelős befektetőnek veszteséget kell elkönyvelnie? Interjúnk második részében Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő vezető elemzőjével erre keressük a választ.

 

 

Persze, szép dolog környezetkímélő vállalatok részvényeibe fektetni, ám például az olajipari részvények nagy, likvid társaságok, amelyekkel az elmúlt években szép profitot lehetett elérni a tőzsdén. Legyünk ezentúl a saját zsebünk ellenségei?

A világ nem fekete és fehér. Azt senki sem gondolhatja, hogy egyik napról a másikra, hirtelen megváltozik a világ – és eltűnik mondjuk az olajipar, amely ikonikus ellenpéldája a fenntartható fejlődésnek. Ám arra törekedhetünk, hogy például

az említett energiaiparon belül a “jobb” vállalatok részvényeit vásároljuk. Megújuló energiát előállító cégekét, vagy olyan társaságokét, amelyek széntüzelésről állnak át gázalapú technológiára, ahol érezhető javulást látunk.

 

Szóval a “régivágású” iparágak szereplőit is lehet partnerként kezelnie egy modern gondolkodású befektetőnek. Akár konkrét, előremutató lépéseket is ki lehet kényszeríteni?

Törekedni lehet rá. Ami biztos, hogy míg az elmúlt tíz évben, amikor a meghatározó olajipari szereplők vezetőivel találkoztam, főként a megtérülés, a jövedelmezőség került a középpontba. Az elmúlt másfél évben viszont ezeken a befektetői találkozókon már kikerülhetetlen az ESG-szempontok említése. Az osztrák OMV pénzügyi vezetőjének prezentációjában például

a legnagyobb hangsúlyt már a társaság új, a használtolaj-begyűjtést és szintetikus üzemanyag előállítást lehetővé tevő, új projektjei kapták.

 

Az ESG szemléletű vállalatok részvényeinek felülteljesítése

 

A társadalom, a befektetők, az üzleti partnerek nyomása elég nagy lehet a változás elindítására. Az ESG-értékelés kicsit hasonló lehet majd, mint ma a hitelminősítés?

Ha ez alapján egy cég jóval olcsóbban (vagy éppen drágábban) juthat forráshoz, akkor nyilván

hasonló motiváló szerepe lehet az üzleti folyamatok, a használt technológiák átalakításában.

Ugyanakkor az ESG-osztályzatnak sem szabad kizárólag önbevalláson alapulnia, nagyon komoly standardokkal kell rendelkeznie és ha nem is lesz kötelező az audit, de nagyon komoly előnyökkel kell majd rendelkeznie.

 

A “greenwashing” (amikor egy vállalat megtévesztő célzattal mutatja magát “zöldnek”) pedig a számviteli csalással lesz egyenértékű. Az ESG-szemlélettel működő cégeket gyakran állítják szembe a mohó, pénzhajszoló vállalatokkal. de vajon le kell-e mondani a hozam egy részéről annak, aki felelősségtudatosan fektetne be?

A fenntarthatósági szempontok érvényesítése segít kiszűrni a kockázatosabban működő vállalatokat és ezzel sok pofontól megóvja a befektetőket. Ez hozzájárul a tőke és a megszerzett hozam megóvásához. Az ESG alapok már évtizedek óta léteznek, azonban míg korábban egzotikus befektetésnek számítottak, ma már egyre inkább a főáramú befektetésekhez tartozik ez a szemléletmód. Ma már egyre több pénz áramlik ide, ezeknek a befektetési alapoknak egyre nagyobb a piaci részesedésük.

 

És a “piacnak” mindig igaza van? Ha sok pénz áramlik a területre, akkor ennek lehet létjogosultsága?

Év eleje óta az ESG-vállalatok részvényei magasabb hozamot értek el, de nemcsak a pandémiás helyzetben, hanem 2,3, 5 éves távra visszanézve is felül teljesítők – különösen a feltörekvő piacokon.

A Corvinus Egyetemmel közösen végzett kutatásunk alapján mind hozamban, mind kockázattal korrigált hozamban jobban teljesítenek az ESG szemléletű cégek, vagy befektetési alapok. Ami azonban érdekes: a végleteket egyelőre nem honorálja a piac. Ha valaki “nagyon zöld”, vagy “túl zöld”, azt egyelőre még nem jutalmazzák plusz hozammal, tehát egy bizonyos szint felett ma még nem éri meg javítani a besoroláson. Ezt a jelen állapot szerint csak állami (például adó-) szabályozással lehetne megváltoztatni. De az is egy fontos megállapítás, hogy rosszabul sem jártak a befektetők mert ESG kompatibilis cégekbe fektettek.

 

 

* Hozzájárulok, hogy az VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország a továbbiakban marketing tartalmú megkereséseket küldjön részemre és elfogadom az ehhez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatót.