Az idei év legnagyobb sztorija a tőkepiacokon kétségtelenül az olaj árában bekövetkező zuhanás (volt). Az energiahordozóknál utoljára 2009-ben látott alacsony szintek komoly gazdaságélénkítő hatást fejthetnek ki a nettó olajimportáló országokra, ugyanakkor jelentősen visszavethetik azon országokat, amelyek gazdaságában jelentős szerepe van az energiahordozók kitermelésének és exportálásának (Oroszország, Venezuela, Nigéria). Az orosz jegybank hétfői nyilatkozatában már azt emelte ki, hogy a jelenlegi 60 dolláros hordónkénti olajár mellett az orosz gazdaság 4,5-4,7%-kal eshet vissza jövőre.
Az orosz gazdaság lassulásának más országok is megihatják a levét: a szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt a balti államok jelentős visszaesést szenvedhetnek el és a régiónk is komolyan érintett lehet.
A fenti ábrán jól látszik, hogy ha az Oroszországba irányuló export 30%-kal visszaesik az éves szinten 0,5%-kal veti vissza a lengyel-, 0,6%-kal a magyar- és 0,7%-kal a cseh gazdaságot minden egyéb változatlansága mellett. A fenti számítás csak a közvetlen hatást méri, és nem veszi figyelembe, hogy a régiónk mélyen integrált az európai termelési láncban, így pedig egy esetleges negatív hatás akár jóval nagyobb is lehet az exporton keresztül.
Emellett viszont az alacsony olajár következtében több pénz maradhat a fogyasztók zsebében, ami a belső keresleten keresztül tompíthatja a növekedésre gyakorolt negatív külső sokkok hatását. Ehhez viszont fontos feltétel, hogy a fogyasztók tartósnak gondolják az olajár csökkenését illetve – leginkább Magyarország tekintetében – a többletjövedelmüket ne adósságállományuk leépítésére fordítsák. Mivel a forintosítás után is jelentős lesz a magyar háztartások adósságterhe, ezért az utóbbi feltétel jó eséllyel nem fog teljesülni Magyarországon, így pedig a belső fogyasztáson keresztüli, rövidtávú növekedési hatás is mérsékeltebb lehet.
A tartósan alacsony olajárak mellett így a magyar jegybankár egy a vártnál alacsonyabb növekedéssel és alacsonyabb inflációs környezettel (a legfrissebb inflációs jelentésében 2,3%-os növekedést és 0,9%-os áremelkedést vár az MNB 2015-re) szembesülhet, amelyre válasz lehet a jelenlegi 2,1%-os alapkamat csökkentése.
