-Pálfi György-
Jensen Huang, a grafikus processzorairól ismert amerikai Nvidia vezérigazgatója szerint a ChatGPT megjelenése olyan jelentőségű esemény, mint amilyen az első IPhone bevezetése volt. Nem véletlen, hogy a nagyon gyorsan elképesztő népszerűségre szert tevő, mesterséges intelligenciával felvértezett chatbot két hónap alatt 100 millió aktív felhasználóval a történelem leggyorsabban elterjedő internetes alkalmazása lett és komoly felfordulást okozott a technológia szektorban.
A ChatGPT valóban mérföldkő a generatív mesterséges intelligencia széleskörű elterjedésében. (Az elnevezés olyan mesterséges intelligencia rendszerekre utal, amelyek képesek új és eredeti tartalmakat, például képeket, szöveget vagy akár zenét létrehozni, külön emberi utasítás vagy útmutatás nélkül). Egy új technológia ilyen gyors megjelenése és elterjedése ugyanakkor sokszor azt eredményezi, hogy a piaci szereplők túlértékeli az adott technológiát.
Az úgynevezett Gartner „hype” görbe a Gartner tanácsadó cég által rendszeresen publikált, az új technológiákra vonatkozó elemzésének egy fontos ábrája, amely egy új technológia életciklusát, elterjedésének szakaszait mutatja be. Ez a görbe egy adott technológiával kapcsolatos várakozásokat mutatja be az idő függvényében. A tavaly nyáron publikált elemzésben a generatív mesterséges intelligencia még csak az innováció korai szakaszban volt, azóta azonban a technológi rendkívül gyors elterjedése hatására már sokkal közelebb van az azt követő szakaszokhoz – amelyeket viszont a túlzott várakozások, majd a kijózanodás jellemez.
Forrás: Gartner
A részvény piaci mozgások legalábbis erre utalnak. A ChatGPT sikeres megjelenése rendkívül heves mozgásokat eredményezett sok részvény árfolyamában, amint a befektetők mellett számos technológiai vállalat is pánikba esett és egymásra licitálva minél gyorsabban, minél látványosabb eredményekkel próbáltak előállni. A Microsoft január végén jelentette be, hogy az eddigi 1 milliárd dolláron túl újabb, 10 milliárd dollárt fektet a ChatGPT fejlesztő OpenAI vállalatba és az eredetileg február végére tervezett időpontot előre hozva bejelentette, hogy a saját AI és a ChatGPT fejlesztéseit egyesítve egy teljes új, a mesterséges intelligenciára épülő keresőt hoz létre. Megreformálva ezzel az eddig a Google-hoz képest igencsak elmaradott Bing böngészőjét. A lépés egyelőre úgy tűnik, bejött a Microsoftnak: a Bing letöltéseinek száma a Google böngészőjéhez képest még sohasem volt ilyen magas. míg január végén 20x annyian, a bejelentés óta már csak mindössze 3x annyian töltötték le a Google keresőjét, mint a Bing alkalmazást.
Forrás: BofA Global Research
Persze erre már a Google is gyorsan válaszolt és közzétett egy videót a saját fejlesztésű Chatbotjáról, a “Bard”-ról. Amikor azonban a Bard egy kérdésre rosszul válaszolt, a Google árfolyama azonnal 8%-ot esett, ami mintegy 100 milliárd dollárt jelentett. Kína is igyekezett gyorsan reagálni: a kínai “Google”-nak is nevezett Baidu bejelentette, hogy márciusban bevezeti az Ernie névre keresztelt saját chatbotját. A társaság részvénye 15%-os emelkedéssel reagált a hírre.
Forrás: Bloomberg
Forrás: Bloomberg
Forrás: Bloomberg
Az ilyen elképesztő mozgások általában a felfokozott piaci várakozások biztos jelei. Talán még jobban látszik a mesterséges intelligencia körül kialakult „hype” néhány kisebb, AI-technológiával foglalkozó részvény esetén. A kaliforniai központú SoundHound AI beszédfelismerő szoftvergyártó árfolyama 160%-al, a vállalati alkalmazásokat fejlesztő C3.AI árfolyama 180%-al, míg az amerikai kormánynak dolgozó BigBear.ai árfolyama 700%-al került feljebb. Habár a ChatGPT sikere tényleg komoly lépés az AI széleskörű felhasználásában, ezek a reakciók sokkal inkább egy kezdődő piaci mánia jelei.
Forrás: Bloomberg
A mesterséges intelligencia térnyerésének ugyanakkor a fenti vállalatoknál talán sokkal kézzelfoghatóbb hatása van az NVidia profitabilitására. Az Nvidia grafikus processzorai jelenleg a legjobbak a hatalmas adatigényű gépi tanuló szoftverek „betanítására”, ami hatalmas versenyelőnyt jelenthet szektortársaihoz képest. Nem véletlen, hogy talán az Nvidia az egyetlen vállalat, melynek részvényei még február második felében is tovább tudtak emelkedni (részben pont a vezérigazgatónak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nagyon pozitív véleményének köszönhetően).
Forrás: Bloomberg
Nem kétséges, hogy a generatív AI széleskörű felhasználása szempontjából mérföldkő az OpenAI fejlesztése. A hirtelen jött hatalmas publicitás kedvez a további fejlesztéseknek, ugyanakkor túlzott várakozásokat generált az ebből potenciálisan profitálni tudó szektorokban. Mivel a részvénypiaci környezet most kevésbé támogató az új technológiák piaci megítélése számára, mint volt az elmúlt években, hamar eljöhet a kijózanodás és nyomában a normalizálódás. Az viszont jól látszik, hogy – vállalat mérettől függetlenül – a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekre mindenképp érdemes odafigyelni, mert az a következő évek egyik fontos befektetési sztorija lehet.
