Krugman nyomán csináltam egy ábrát az orosz külső adósságról. Ez a következménye annak, ha a deviza összeomlik, és ezért lehet ebből akár hirtelen csőd is.
Az első ábra azt mutatja, hogy mennyi az orosz gazdaság GDP-je rubelben és dollárban. A rubelösszegek és a 2009-2013-as dollárértékek az IMF legutóbbi országjelentéséből valók. A GDP 2014-es dollárértéke úgy adódik, hogy az IMF nyári előrejelzését (az utolsó zöld oszlopot) elosztottam 60-nal, ami nagyjából a mostani spot devizaárnak felel meg. (Az éves GDP dollárértékét úgy lehet a legjobban becsülni, hogy a negyedéves nominális GDP-számokat elosztjuk az adott negyedév átlagos rubel/dollár árfolyammal, és ezt a négy értéket összeadjuk. De most igazából azt szeretném modellezni, hogy az éppen mostani árfolyam mellett nagyságrendileg milyen adósságteherről beszélünk, ezért használom az év végi spotot.)
A lényeg: a nominális GDP kismértékű nominális növekedése ellenére a gazdaság teljesítményének dollárban mért értéke majdnem a felére esett vissza.
Az orosz GDP rubelben és dollárban
Annak ellenére, hogy az orosz folyó fizetési mérleg minden évben többletet mutatott, az ország külső adóssága folyamatosan emelkedett. A GDP-hez mérten (zöld oszlop) ez nem tűnt fel, mivel a gazdaság ezzel párhuzamosan bővült. Dollárban is. Egészen mostanáig. De azzal, hogy az árfolyam egy év alatt 31-ről 60-ra ment fel, a külső adósság hirtelen a GDP kétharmadára ugrott. Az ok: a rubel feltehetően 100 dolláros olajárnál is túlértékelt volt, nemhogy 55-nél. Most itt a korrekció.
Az orosz gazdaság külső adósságmutatói
A 64%-os külső adósság nem kevés, bár láttunk már többet is. A gond inkább a hirtelen emelkedés, hiszen a relatív adósságszolgálat hirtelen duplázódott, amit nem olyan könnyű kezelni. A rövid lejáratú adósság a GDP 8,5%-ról 15,4-re ment fel.
Mindez nem jelenti azt, hogy az orosz gazdaság csődbe megy. Ugyanakkor a külső adósság megnövekedett terhe, a rövid lejáratú adósságnak a ténylegesen mozgósítható devizatartalékokhoz mért viszonya, valamint a jövőre várható 5% körüli recesszió alapján Oroszország olyan adósságmutatókkal rendelkezik, ami mellett a csőd tényleges lehetőség. Főleg akkor, ha a szankciók ebben a formában megmaradnak, hiszen a 2015-ben lejáró külső (leginkább vállalati) adósság kicsengetésére el is kell égetni a mozgósítható devizatartalékokat. Ez innen fogva spekuláció, de nem biztos, hogy a nyugat a világ nyolcadik legnagyobb gazdaságát Chapter 11-be nyomná, de mivel ezt Putyin is tudja, sőt, erre minden bizonnyal bazírozik is, kemény tárgyalások állnak még a két fél között.
Az is kérdés, hogy egy olyan ország, aminek a külső egyensúlya többletes, hogyan és miért adósodik el ilyen brutálisan? Mire megy a pénz? Két ok miatt: egyrészt az exportorientált vállalati szektor (ez ugye az energetika) jövedelmét elvonja az állam, ezért fejlesztéseknek is idegen forrásból kell megvalósulniuk; másrészt a pénz talán nem is fejlesztésekre, hanem londoni ingatlanokra, jachtokra, foci és kosárcsapatokra megy.
Forrás: IMF, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
Ja, és BÚÉK!
