- Beri Zsófia –
Áprilisban elérkezett a várva várt pillanat, beindult az infláció gyorsuló ütemű csökkenése. A piaci várakozásokat némileg alul múlva 24%-os áremelkedést mértek a tavalyi év áprilisához viszonyítva. A márciusi év/év infláció még 25,2%-os volt, így több, mint 1 százalékponttal lassult az áremelkedési ütem.
A januári tetőpont után a februári és márciusi platózás igen erős kételyeket keltett abból a szempontból, hogy elérhető lesz-e év végére az egyszámjegyű infláció. Az áprilisi számok alapján azonban már javulni látszanak a kilátások. Mi is történt áprilisban?
Az fogyasztói kosár jelenleg csaknem 30%-át teszik ki az élelmiszerek, a hét alcsoport közül ez szerepel a legnagyobb súllyal az inflációs indexben. Az Európai Unióban ezidáig Magyarországon mértek a legmagasabb árnövekedést ennél a termékcsoportnál. Az infláció összetevőit szemléltető ábrán jól látszik, hogy az idei év első pár hónapjában az áremelkedés csaknem feléért az élelmiszerek voltak a felelősek. Kis túlzással kijelenthető, hogy az inflációs pálya lefutása legnagyobb mértékben az élelmiszerek áralakulásától függ.
Azonban ez az arány szemmel láthatóan csökkenni kezdett a múlt hónapban. A boltokban egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a termékek mind nagyobb hányada akciós, diszkontált áron elérhető. Ha ez a tendencia a továbbiakban folytatódni fog és nem lesznek újabb – például kínálati – sokkok, akkor valószínűsíthető, hogy decemberre elérhető lesz a 10% alatti áremelkedési ütem. A Magyar Nemzeti Bank pedig – mivel az ország gazdaság kockázati megítélése számottevően javult – elkezdheti a 18%-os irányadó kamat csökkentését.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
