Kedden tartja a Monetáris Tanács a szokásos kamatmeghatározó ülését, amit most a megszokottnál is nagyobb figyelem övez. A 3%-os lélektani határ alatt, a változó világpiaci környezetben egyre inkább nő az esélye, hogy befejeződik a kamatcsökkentési ciklus. Ráadásul több utalás is ebbe az irányba mutat. Most értünk a végére?
A 2014. év végi alapkamatra vonatkozó elemzői várakozások folyamatosan csökkentek az elmúlt bő egy év során – ez most sem volt másként. Ezzel szemben a Thomson Reuters legfrissebb márciusi felmérésében a következő ülés eredményét illetően már sokkal inkább megoszlanak a vélemények: a válaszadó 22 elemzőből egyvalaki vár 15 bázispontos, 14-en várnak 10 bázispontos kamatcsökkentést, míg heten már tartást jósolnak.
Hogy látjuk mi a lehetséges kimeneteket?
Bakos Ádám: szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt szavazott először az újonnan kinevezett jegybankelnök a Monetáris Tanácsban, akkor 25 bázisponttal, 5 százalékra csökkent az alapkamat. Az alapkamat azóta majdnem lefeleződött, itt az ideje, hogy véget érjen a monetáris lazítási ciklus, annál is inkább, mert a monetáris politika legfontosabb – nem hivatalos és ki nem mondott – célját elérte: a gyengébb forintárfolyam úgy tűnik, stabilizálódik, sőt, az emberek és a piac is egyre inkább megszokják.
A pillanat több szempontból is ideális a kamatvágási ciklus befejezésére. A forint további gyengülése talán már nem kívánt a döntéshozók által sem (március 14-én 315,6-os árfolyamról gyanúsan gyorsan erősödött több mint 1 százalékot a forint). A legnagyobb kihívást az jelenti, nehogy úgy tűnjön, mintha a további árfolyamgyengüléstől való félelem vezetné a döntést. Most az új inflációs jelentés publikálása mellett az ukrán helyzet miatt törékeny régiós hangulat és a Fed vártnál szigorúbb kommunikációja is jó ürügyül szolgálhat. Ne felejtsük el azt sem, hogy a régiós referenciának tartott lengyelek a múlt héten a negyedik negyedévre már kamatemelést emlegettek. Bujkál bennem a kisördög is: választások előtt két héttel remek kommunikációt lehetne építeni az immáron befejezett, de rendkívül sikeres kamatvágási ciklus eredményeire.
Várakozásom: szinten tartás, 2,7%-os alapkamat
Németh Gábor: az elmúlt bő másfél év során, a kamatcsökkentési ciklus megkezdése óta az adott ülés előtt egyszer sem kérdőjeleződött meg bennem, hogy folytatódik -e az alapkamat mérséklése, vagyis az irányt illetően nem volt számomra meglepetés. Most van az első alkalom, hogy reális esélyt látok a megállásra, ugyanakkor igazán nehéz megmondani, hogy mi lesz a végeredmény. Érdemes tehát végigtekinteni, hogy az elmúlt hetekben milyen nyilatkozatok láttak napvilágot, és hogy mi határozza meg a piaci szereplők illetve a döntéshozók véleményét.
A februári ülés jegyzőkönyvéből kiderült, hogy ketten (Pleschinger Gyula és Cinkotai János) már a tartás mellett kardoskodtak. Azóta Balog Ádám, az MNB alelnöke figyelmeztetett arra, hogy – bár az infláció alakulása további teret biztosít a kamatcsökkentésre – az ukrajnai válság és a változó nemzetközi környezet miatt a Monetáris Tanácsnak újra kell értékelnie az elmúlt időszak fejleményeit, mielőtt az alapkamatról dönt (ez természetesen forinterősödést váltott ki). Ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály nyilatkozata arra enged következtetni, hogy tartósan gyenge forintra kell felkészülni, ami egyben a további lazítás irányába mutat(hat). Bár a nyilatkozatok vegyesek voltak, ezek alapján azonban inkább a további csökkentésre hajlok.
Piaci oldalról nézve összességében elmondható, hogy a hozamgörbe meredeksége tavaly május óta folyamatosan nő (ami ugyan nem egyedi jelenség, hanem globális fejlemény), ugyanakkor a meredekség mértéke, a rövid hozamok eltávolodása az alapkamattól, a régiós összehasonlításban is gyenge forint (ami előbb-utóbb be fog gyűrűzni a hazai árakba is) és főleg annak volatilitása egyértelműen a kamatcsökkentési ciklus közelgő alját vetítik elő. A FED „tapering” árnyékában nem lehet a végletekig feszíteni a húrt, ráadásul a sokszor referenciaként számon tartott Lengyelországban az elmúlt héten – meglepetésre – az egyik Monetáris Tanács tag már a 2014. év végi kamatemelésről kezdett el beszélni. A piaci szereplők egyértelműen a tartás mellett foglalnak állást (és persze emelést várnak az év hátralévő részében).
A döntéseket azonban nem ők, hanem a Monetáris Tanács hozza. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az új rezsimmel egyértelműen előtérbe kerültek a reálgazdasági megfontolások: a gazdaság élénkítését hitelprogrammal, alacsony kamatokkal és kimondva- kimondatlanul is a forint gyengítésével kívánják elérni. Ez erőteljesen a további lazítás irányába mutat. A korlátot az inflációs pálya alakulása és hazánk kockázati megítélése jelenti. A keddi ülést követően csütörtökön kerül publikálásra a friss inflációs jelentés, ami keretbe foglalja majd a következő ülés eredményét. Ugyanakkor a februári ülés háttéranyaga (miszerint a decemberi inflációs jelentés főbb üzeneteit visszaigazolják az azóta beérkezett adatok) illetve Virág Barnabás nemrég megjelent cikke (ami szerint jó esélyünk van az alacsony inflációs környezet tartós fenntartására) alapján itt nem várok pálfordulást. Nagyobb akadályt jelenthet(ne) a kockázati megítélés változása (kockázati forgatókönyvek kihangsúlyozása), hiszen az elmúlt időszakban maga a piaci környezet változott meg jelentősen, ami óvatosságra int. Ugyanakkor a megjelent jegyzőkönyvek alapján csak „az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása” akaszthatja meg a további kamatcsökkentést, ez azonban még nem igazán látható. Mivel a forint gyengítése elérendő célnak tűnik, ráadásul mostanság egyre többször van szó a jegybanki eredményről is, amit szintén támogat az alapkamat csökkentése, így ezek alapján egyértelműen a csökkentésre szavazok.
Egy esemény tud még beleszólni a döntésbe, mégpedig az áprilisi választások. Nem vetne jó fényt a kormányra egy erőteljesen gyengülő forint, így ez tényező lehet, ugyanakkor igazán nehéz számszerűsíteni a hatását. A kész forgatókönyvek gyártóinak ugyancsak kellemes lehetőséget teremt egy esetleges megállás: szép kommunikációt lehet építeni egy befejezett, sikeres kamatcsökkentési ciklusra, ami rövid távon még a közember számára is követett forint árfolyamának erősödését is ki tudná váltani. Ez az a pont, ahol kicsit elbizonytalanodom az előrejelzést illetően. Ugyanakkor, ha végigfutom a korábban felsoroltakat, a csökkentés mellett sokasodó pipák száma arra sarkall, hogy további kamatvágást jósoljak.
Várakozásom: 10 bázispontos kamatvágás, 2,6%-os új alapkamat
Szűcs Zoltán: a Magyar Nemzeti Bank a kedden tartandó kamatdöntő ülésén az irányadó ráta 10 bázispontos csökkentése mellett dönthet, amely a 2012 augusztusában megkezdett kamatcsökkentési ciklus utolsó lépését jelentheti. A feltörekvő piacoknak, köztük Magyarországnak, különösen rossz hírt jelentett a múlt heti amerikai jegybanki ülés, amelyen a jegybankárok az irányadó ráta várható gyorsabb emeléséről számoltak be. Ez a tény, illetve a régiós országok szigorítás (Lengyelország) vagy legalábbis szinten tartás (Románia) irányába mutató jegybanki politikája a kamatcsökkentési ciklus befejezésére kényszerítheti a magyar jegybankot.
Várakozásom: 10 bázispontos kamatvágás, 2,6%-os új alapkamat
