„Nyár előtti licit az országhatáron túl dolgozó ismerősök valutájáért. Külföldön befektetett pénz a nagyobb hozamok reményében. Mesés gazdagságot ígérő devizaspekuláció, amihez szaktudás sem szükséges” Pénzügyi tévképzetek a hazai lakosság körében, amik szerencsétlen esetben akár jelentős anyagi veszteséget is okozhatnak.
A fentieken túl azonban számos egyéb mítosz is kering a devizákkal és a valutákkal kapcsolatban. Itt most a 6 legfontosabb valuta- és devizabefektetési mítoszt szeretnénk megcáfolni.
1. „A svájci frank és a norvég korona a legjobb deviza a megtakarításunk számára”
Svájc és Norvégia pénzügyi rendszerét mítoszok tucatjai lengik körül, hiszen mindkettőt nemcsak a kontinensünk, hanem az egész világ leggazdagabb országai között tartják számon., amelyek gazdasága kiemelkedő, fizetőeszközük pedig igen stabil. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy magyar magánszemélyek megtakarításainak jelentős részét érdemes lenne svájci frankban vagy norvég koronában tartani:
- Svájcban és Norvégiában ugyanis évek óta olyan alacsony szinten vannak a pénzpiaci eszközök kamata, hogy az még a devizaszámla nyitását vagy a valutaváltás költségét sem képes kompenzálni.
- Az elmúlt 3 évben mindkét fizetőeszközzel szemben erősödést mutatott a forint, ami több mint 10% veszteséget okozott volna a megtakarítóknak.
El lehet tehát gondolkodni a svájci frank vagy a norvég korona vásárlásán, de nem érdemes azt túlzásba vinni.
2. „A devizaalapok jobbak, mint a forintalapok”
Ha egy befektetési alap euróban vagy dollárban denominált az önmagában még nem jelenti azt, hogy automatikusan jobb lenne a forintalapoknál. Sőt, aki forintban szeretné mérni megtakarításainak hozamait, annak egy devizaalap megvásárlása valójában egy plusz kockázati tényező megjelenését jelenti (devizakockázat)
A hozamok tekintetében sincs egzakt válasz arra, hogy a forint- vagy a devizaalapok sikeresebbek-e, hiszen ez kizárólag a portfólióban található elemektől függ. Például egy forintalap is tarthat a portfólióban külföldi devizát és egy devizaalap mérlegében is találhatunk forintot a likvid eszközök között.
3. „Külföldön dolgozó ismerőstől érdemes valutát venni a nyaraláshoz”
Gyakori tranzakció, ami csak első ránézésre éri meg mindkét félnek. A külföldi munkavállalónak ugyanis a lehető legdrágább és legértelmetlenebb pénztartási mód, ha készpénzt tart. A nyaraló pedig sokkal olcsóbban juthat devizához külföldön, ha bankkártyáját használja a vásárlásoknál. Ráadásul igen felelőtlen is készpénzben magunkkal vinni a költőpénzt külföldre. (rablás, pénztárcánk elhagyása, stb.)
4. „Tapasztalat nélkül is sikeresek lehetünk a devizapiacon”
Az elmúlt években busás hozamokat ígérő hirdetések lepték el az internetet, amik arra buzdítják a gyanútlan befektetőket, hogy tapasztalat nélkül kezdjenek el spekulálni a devizapiacon, extrém nagy kockázatot vállalva és tőkeáttételt alkalmazva.
A devizapiaci ügyletek valóban képesek extra magas hozamokat produkálni, hiszen 1 százalékos árfolyamemelkedéssel akár meg is duplázhatja a spekuláns a pénzét. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ennek ellenkezője is igaz, vagyis 1százalékos árfolyamcsökkenésnél akár az összes pénzét is elbukhatja. Sőt, illikvid piacon akár az eredeti tőkéjén felül is felhalmozhat adósságot.
Olyan terep ez, ahol még a profik is óvatosan lépkednek és csak portfóliójuk néhány százalékával spekulálnak. Kezdőként itt körülbelül annyi esélye van a sikerre, mint egy tanulóvezetőnek rekordot döntenie egy Forma-1-es versenyautóval Monacoban.
5. „Amerika bármikor bedőlhet, mert fedezet nélkül nyomtatják a bankjegyeket”
A kapitalizmus fellegvárát már évszázadok óta különböző elméleteket kitalálva próbálják meg temetni a befektetők. Ezek persze a legkevésbé sem állják meg a helyüket. Az Egyesült Államok ugyanis a világ legjobban és legszigorúbban szabályozott piaca közé tartozik, ahol minden mozzanat mikroszkopikusan felügyelt és többszörösen elemzett.
Szigorú törvények szabályozzák a bankjegyek és a bankszámlapénz kibocsátását is, ami mögött ráadásul a világ legerősebb és leginnovatívabb gazdasága áll, vezető szerepet betöltve a legfontosabb területeken: informatikai fejlesztés, nyersanyagpiac, hadipar, műszaki innováció, stb. Nem véletlenül tekinti a legtöbb szakember „kockázatmentesnek” az amerikai állampapírokat.
6. „Euró vagy dolláralapot kizárólag külföldön érdemes vásárolni”
A rendszerváltás utáni első évtizedben valóban érdemes volt külföldi alapok után néznie a hazai szereplőknek, hiszen a hazai értékpapír- és befektetési alap paletta elég szegényes és korlátozott volt. Napjainkban viszont – a pénzügyi rendszerünk és az informatikai fejlődésének köszönhetően – szinte az összes régióba és iparágba befektethet a hazai szolgáltatókon, akár euróban vagy dollárban is.
Sőt, akár külföldi megtakarított pénzét is érdemes lehet Magyarországon befektetnie.
