A 2022-es év elég egyértelmű irányokról szólt a devizapiacon, még akkor is, ha az utolsó két hónapban a fordulat jelei látszottak. Az idei trendeket viszont sokkal nehezebb megjósolni, várhatóan kevésbé lesz egyértelmű az irány, sokkal inkább csapkodással, bizonytalansággal telhet az év.
Megtorpant a dollár 2022 végére
A dollár éve volt a tavalyi még úgy is, hogy az év végére megtorpant az amerikai deviza erősödése. Év közben paritás alatt is járt az euró-dollár jegyzés, majd 0,95 körül fordult a helyzet. Ezzel együtt egyéves időtávon még mindig majdnem 6,5 százalékos erősödésben van az amerikai deviza az euróval szemben.
2022-ben hosszú idő után „jött meg a dollárerő” a piacra, a világszerte tapasztalható inflációs nyomás miatt a Fed előnyben volt a kamatemeléseket tekintve. Ez az előny részben még most is kitart, bár a legutóbbi ülésen az amerikai jegybank már 25 bázispontra lassította a kamatemelési ütemet, miközben az Európai Központi Bank (EKB) kitartott az 50 bázispontos tempó mellett.
Ezzel pedig rögtön rá is térhetünk arra, mi lesz az egyik tényező, ami 2023-ban meghatározhatja az euró-dollár árfolyam alakulását. Nagy kérdés lesz, milyen ütemezéssel alakítja majd a monetáris politikát a két nagy jegybank, ez pedig az infláció mellett a gazdasági kilátásokon múlhat. A tengerentúlon már hónapok óta az infláció csökkenését mérik. Ha ehhez erősödő recessziós kockázatok társulnának, akkor az lazább monetáris politikára kényszeríthetné a Fedet. Ha pedig a jelenlegi várakozásoknál előbb érnek véget a kamatemelések, vagy esetleg az év végére már kamatcsökkentés is jut, akkor az további dollárgyengülést hozhat.
A másik fontos tényező pedig az Európát sújtó energiaválság és recesszió. Az ezzel kapcsolatos várakozások visszaestek az év elején – főleg a zuhanó energiaáraknak és az enyhe télnek köszönhetően. Továbbra is érezhető kockázatot jelent viszont , hogy meddig maradhatnak fenn a jelenlegi gáz- és olajárak.
Mi lesz veled forint?
2022 nagy részében egymással ellentétesen mozgott a forint és a dollár, vagyis amikor az amerikai deviza gyengülésbe fordult, azzal párhuzamosan enyhült a nyomás a magyar devizán és a 430 feletti szintről 390 alá kapaszkodott a forint az euróval szemben. Ennek oka részben az, hogy a forint úgynevezett magas bétájú devizaként általában ellentétesen követi le a dollár mozgását. Emellett persze a 18 százalékos irányadó kamat is megtette a hatását, mivel ilyen kondíciók mellett komoly kihívás a magyar fizetőeszköz ellen spekulálni a befektetőknek.
Részben ezért nehéz megjósolni, merre tarthat idén a forint, elvileg a gazdasági kilátások javulása a magas kamattal párosulva alátámasztják az erősödést. Ugyanakkor maradtak még kockázatok, például az uniós források folyósításának időpontja, illetve félő az, hogy esetleg magasan ragad az infláció.
Nagyrészt ezek dönthetik el az irányt, de az várhatóan sokkal kevésbé lesz egyértelmű, mint 2022-ben, év közben komoly kilengések jellemezhetik a forintot a hírek függvényében. Ráadásul most az év elején kicsit úgy tűnik, mintha „előre szaladt volna a piac”, minden pozitív forgatókönyvet beáraztak volna a befektetők, így kérdés, mennyi tér lehet még a további forinterősödésre.
A devizapiaci fejlemények a 2023-as befektetési lehetőségekre is hatással lehetnek, a fentiek mellett sokkal nagyobb körültekintésre lesz szükség, mint tavaly, nem lehet egy nagy trendre „ráülni” az év során.
