Szatmáry Zsombor, VIG Alapkezelő
A 2002-ben közgazdasági Nobel-díjjal elismert amerikai-izraeli pszichológus, Daniel Kahneman híres, “Gyors és lassú gondolkodás” című könyvében bemutatott kutatások óta tudjuk, hogy agyunk kétféle rendszer segítségével támogat minket a döntéshozatalban. A gyors, intuitív rendszer érzelmi reakciókat vagy automatikus cselekvéseket generál, míg a lassú, reflektív rendszer megfontolt és gondolkodásra orientált, megfontoltabb döntéseket tesz lehetővé. Új ismeret megtanulásában az utóbbi segít, ha azonban az egyszer rutinná válik, akkor ez egy olyan döntéssé alakul át, amelyet már a gyors rendszer hoz meg és kevésbé igényel komplex agyi támogatást.
A mindennapi életben, komplex döntéseknél az emberek többségénél a reflektív rendszernek nagy energiákra, összpontosításra van szüksége. Ilyenkor gyakran bekapcsol a gyors rendszer, ez hoz döntést, megnövelve a rossz eredmény születésének vagy a cselekvés elmaradásának az esélyét. Az egyik „hekkelési” módszer, amivel komplex döntéseket hozhatunk, az un. hüvelykujj szabályok használata. Ezek egyrészt segítenek a döntések meghozatalában, másrészt viszont előítéleteket is hordoznak, amelyek elhomályosíthatják a döntéshozatalt. Ezek a döntések magukban hordozzák a hibázás kockázatát részben figyelem és időhiány, másrészt közösségi hatások és kognitív torzítások miatt.
Ezen a ponton tudjuk behozni a folyamatba az irányított befolyásolást, mint a társadalmi folyamatokat mozgató “mérnöki” eszközt. A szintén Nobel-díjas (2017) Richard Thaler és Cass Sunstein 2009- es Nudge című könyvéből megismerhetők az emberek döntései befolyásolhatóságának, irányíthatóságának a témái. Ezek a „befolyások” olyan ösztönzők is lehetnek, amelyek a lehetőségek közül egy adott kiválasztott út felé terelnek. Például lehetnek olyan össztársadalmi helyzetek és kapcsolódó döntések, amikor az intézményeknek érdemes irányított módon befolyásolni az embereket. Az ösztönző lépéseket, folyamatot egy un. döntési/választási architektúra elemeiként célszerű meghatározni, és robosztus struktúrát emelni köré. Ezek a “finom” terelési, ösztönzési módszerek jelentősen csökkenthetik az említett hibázási kockázatokat és a cselekvést is előmozdíthatják.
Most emelhetjük fel a digitális jegybankpénzt (DJBP) Nobel szintjére, és nézzük meg, hogy az akadémiai tudás tudja-e támogatni egy ilyen technológiai újítás bevezetését. A DJBP egy új elem a pénzrendszerben, mely a blokklánc, digitális pénzek elterjedésével párhuzamosan született a világ több jegybankjának szellemi műhelyében – és például a Magyar Nemzeti Bankban is foglalkoznak vele. Ugyanakkor eddig azt láthattuk, hogy a fejlesztéseket nehéz volt implementálni, és kevés látszik a már elért eredményekből.
Miért lehetnek jók a DJBP körüli nagyívű társadalmi projektek, egy egész ország jóléte szempontjából? Miben több a DJBP, mint a ma használt pénz? A hagyományos pénz jól működő gazdaságban: osztható, hordozható, tartós, helyettesíthető, ellenőrizhető és kínálata viszonylag szűkös. A helyettesíthető azt jelenti, hogy a pénz egyes egységei ugyanolyan jók, mint a másik, azaz felcserélhetők. És ez az a pont, ahol a DJBP jelentősebb előnnyel rendelkezik, mivel úgy programozható, hogy a fenti pénz jellemzők mellett ne legyen helyettesíthető, sőt, akár legyen lejárata is. Így nyomon lehet követni, hogy a DJBP milyen módon kerül felhasználásra. A DJBP egy szintugrásnak számít, egy eszköznek, amely jelentősen gazdagítja a pénzhez kapcsolt funkcionalitást, és országok számára elősegíti egyes társadalmi projektek hatékonyabb lebonyolítását. A szintugrás részeként a DJBP, illetve egy DJBP e-pénztárca összekapcsolható a polgárok TB számával, adóazonosítójával, egyedi személyes azonosítójával, illetve ez megvalósítható úgy is, hogy családok, közösségek egy egységként jelenjenek meg intézményi szempontból, és akár egy darab e-pénztárcát használhatnak. Ebbe a keretbe már olyan ösztönzők kapcsolhatók bele, melyek társadalmi programok esetében lehetővé teszik például az azonnali anyagi ösztönzést/büntetést; a mérhetőség valós időben történő megvalósítását, a kitűzött mérföldkövek, határidők monitorozását, vagy éppen azonnali célzott (pl. regionális, célcsoport, időszakos) lépések megtételét.
Az országok a DJBP-vel olyan technológia alapú eszközt kaphatnak a kezükbe, amelyek kontrollt biztosítanak számukra a monetáris/gazdaságpolitika, a DJBP körforgása és az ehhez kapcsolódó intézményesített ösztönző programok egysége felett is. Ehhez kell egy erős kormányzati, intézményi akarat annak érdekében, hogy a jegybank (mint DJBP kibocsátó) és más intézmények szorosan együttműködjenek. A programok keretében a bónuszok/elvonások igazíthatók például különböző egészségügyi, szűrési, befektetési, gazdaságpolitikai programokhoz.
Egy lehetséges és valószínűsíthetően sikeres folyamat vázlatos lépései például ezek lehetnek:
- A kormány „Oxigén” programot hirdet, melynek keretében sportruházat áfájának 0%-ra csökkentése az első lépés; a program célja a sportolásra fordított idő emelése. Érintettek: adófizető polgárok.
- A programra jelentkező polgárok DJBP számlájára sportruha vásárlására dedikáltan elkölthető összeg utalása; a NAV a sportruhát kód alapján azonosítani tudja.
- Kiskereskedelmi fejlesztések készen állnak DJPB-vel való fizetés lebonyolítására.
- A polgárok dönthetnek, hogy vásárolnak sportruhát vagy nem; amennyiben nem, úgy 3 hét múlva az összeg eltűnik az DJPB számlájukról.
- 6 hónapon át futó, kiránduló, sport program sorozat (5 esemény) szervezése a Testnevelési Egyetem által.
- Amennyiben a polgár részt vesz legalább 4 eseményen az 5-ből, úgy a sportruházat árát nem kell visszafizetnie és az általa/munkáltatója által fizetendő TB befizetések 6 hónapig 34%-kal csökkenek.
- Amennyiben nem vesz részt egyik eseményen sem, úgy a cipő árát vissza kell fizetnie, és TB befizetése 6 hónapig 7%-kal emelkedik.
A DJBP-vel az állami programok hatékonysága emelhető, az egyedi emberi döntésekben jelentősen visszaszoríthatók a torzítások, a hibázási lehetőségek és a nem-cselekvés valószínűsége. Továbbá, minden érintett számára előnyös ösztönzők alkalmazhatók és már akár rövidtávon is emelhető a polgárok életszínvonala.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
