Sokan bullozzák a grexitet, mondván, milyen jó lesz Görögországnak a gyengébb deviza. Nézzük, mire jutott az a relatíve jelentős ország, amelyik a legutóbb csődölt be úgy, hogy közben a devizarendszere is összeomlott! Argentínáról van szó, melyet szintén nem a makrováltozók, hanem a tegnapi posztban idézett világbankos kvalitatív paraméterek szerint néztem meg.
Most a tegnapi három szemponthoz (kormányzás – Government Effectiveness, a jogrend ereje – Rule of Law, és a korrupció elleni fellépés – Control of Corruption) mellé hozzávettem a szabályozói környezet minőségét (Regulatory Quality) is. Éppen, mint tegnap: a 100-as érték a legjobbé, az 50-es értékű egyed az országok felénél jobb, felénél rosszabb, és így tovább. Emlékeztetőül: Argentína 2001-ben csődölt be, amivel egy időben bedőlt a valutatanácsnak (currency board) nevezett árfolyamrendszere is, amelyben 1:1 arányban volt rögzítve a peso a dollárhoz. A valutatanács működése az összes árfolyamrendszer közül a legközelebb van a közös deviza használatához, azzal az óriási különbséggel, hogy formálisan van saját deviza, annak minden jogi és informatikai infrastruktúrájával együtt. Az euróbevezetés előtt pl. a Baltikumban volt ilyen rendszer, de a mai napig ez működik Bulgáriában és Hong Kongban is. De térjünk vissza Argentínára!
World Bank Governance Indicators, Argentína
Ebben az esetben az Y-tengely 0 és 100 között van,azért is, mert Argentína ezen változók tekintetében mára kiesett a világ jobbik feléből. A csőd előtt ez nem így volt, a jobbik világ alján szédelgett, de a csőd és a devizakrízis után nem csak az árfolyam, de szemmel láthatóan az ország intézményrendszere is összeomlott, és azóta (14 éve!) nem tért magához. Döbbenet, hogy a komoly, bár átmeneti politikai következményekkel járó csőd után (pár nap alatt három elnöke is volt az országnak, és volt, amelyiket helikopteren keresztül kellett kimenteni az elnöki palotából) az államigazgatás szabályozói funkciója megszűnt működni, jelezve, hogy a politika onnantól fogva kézi vezérléssel mindenféle ad hoc baromságot kényszerített rá az országra. (Igen, nekem is ugyanaz az ország jutott eszembe aggasztóan hasonló folyamatokkal.)
Hasonlóképpen veszített erejéből a jogrend, és lassú lecsúszás jellemzi a kormányzás hatékonyságát is. Ami alig változott, az a korrupció, legalábbis a csőd utáni romlást követően a többi országhoz képest nem rosszabbodott a helyzet, igaz, nem is javult. Argentína, ami pofára egészen élhető országnak tűnt, amikor 1999-ben ott jártam, korruptabb, mint a többi nemzet 60%-a.
Azt tudjuk, hogy Argentínában a leértékelés és a csőd nem oldott meg semmit, viszont úgy szétzilálta az intézményrendszert, hogy mostanra az ország teljesen reménytelenné vált. (Akik az adócsaló Messi miatt bullozzák Argentínát, azoknak ez persze rossz hír lehet, de ettől még így van.) Bár Görögország más helyzetből indul, mint a gauchok, a csodaszép lányok és a zseniális, de teljesen szétesett Maradona földje, annak kockázatával mégis számolni kell, hogy az a Görögország, ami ebből kijön, más lesz, mint a mostani, és nem a jó irányba változik.
Forrás: Világbank, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
